Marine Le Pen a Nemzeti Gyűlés elnöke, és ezzel a franciaországi radikális jobboldal vezére magyarázkodásra kényszerült, miután pártja a helyhatósági választásokon egyetlen régióban sem tudott nyerni. A szavazást követő nagygyűlésen a dél-franciaországi Perpignan városában a hangos tömeg előtt meg kellett védenie stratégiaváltását, amit 2017 után határozott el, azt követően, hogy Emmanuel Macronnal szemben elvesztette az elnökválasztást. Nem fordulunk vissza, nem tagadjuk meg a múltunkat, de nincs visszaút a Nemzeti Fronthoz – harsogta a mikrofonba a Financial Times tudósítása szerint.

Az utóbbi megjegyzéssel a párt korábbi nevére utalt, amit az ő kezdeményezésére változtattak meg Nemzeti Gyűlésre, ezzel is kifejezve, hogy szakítottak a szélsőséges múlttal. Ennek jegyében Le Pen még az apját, a pártot alapító Jean-Marie Le Pent is eltávolította a vezetőségből és az átalakítást méregtelenítésnek minősíti. A pártvezér a helyhatósági kudarc után – amelyben jelentős szerepet játszott, hogy a választók kétharmada, köztük a radikális jobboldal sok támogatója otthon maradt – igyekszik visszanyerni politikai lendületét.

Ennek szellemében elismételte szokásos antimigrációs és antiglobalista szólamait és a napokban aláírt egy megállapodást olasz és magyar kollégáival (Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte) az európai radikális jobboldal együttműködéséről, ami elvezethet egy új frakció megalakításához az Európai Parlamentben. Az 52 éves politikus azonban egyelőre nem járt sikerrel: bár a kétnapos pártgyűlésen 98 százalékos többséggel választották újra elnöknek és a zárógyűlésen a párthívek lelkesen éltették, sokan kételkednek benne, hogy a nagy irányváltás a centrum irányába sikeres lesz-e.

Kétségek

A helyhatósági kudarc miatt a párt elvesztette a lendületét – mondja Valérie Igounet politológus professzor –, ami máris látszik abban, hogy Macron és Le Pen népszerűségi indexe között nőtt a különbség. Le Pen nem tehet egyebet, mint hogy megpróbálja felrázni támogatóit. Perpignan városa ugyan a legnagyobb település, amit egy év óta a Nemzeti Gyűlés politikusa, Louis Aliot vezet, most azonban sokan azzal vádolják a pártelnököt, hogy feláldozza a helyi politikát az országos színjáték kedvéért.

Olyanok vagyunk, mintha beragadtunk volna egy örökkévaló pillanatba a régi és az új önmagunk között – mondta a párt egyik polgármestere, ami szerinte azzal a veszéllyel jár, hogy eltaszítja a hagyományos szavazóikat a jövő évi elnökválasztási részvételtől. A bírálók között június végén megszólalt a 93 éves pártalapító, Jean-Marie Le Pen is, aki szerint lánya politikája, amelynek lényege, hogy a tradicionális jobboldal felé nyitva onnan egészítse ki a Nemzeti Gyűlés szavazóbázisát, „politikai hiba”, ami választási kudarchoz fog vezetni.

Keményíteni vagy nem keményíteni

Bruno Lerognon, a párt egyik helyi politikusa nyílt levélben jelentette ki, hogy szerinte Le Pen irányváltása abszurd, mert figyelmen kívül hagyja a saját gyökereit is. A perpignani gyűlés résztvevői közül csendben többen egyetértettek ezzel, azért csendben, mert Le Pen szoros ellenőrzéssel tartja kézben pártját. A morgolódók szerint a pártelnök kényes helyzetbe került, ha keményebb politikára váltana, akkor elvesztené azt a támogatást, amit a középre nyitással szerzett az elmúlt években.

És ha mindez nem lenne elég, még megjelent a színen egy lehetséges rivális is, Éric Zemmour, ultrakonzervatív tévés szerkesztő, akit gyűlöletbeszéd vádjával idéztek bíróság elé. Szerinte Le Pen úgy beszél, mint Macron. Ami zavaró lehet az az, hogy Zemmour elindulhat a jövő évi elnökválasztáson, és elszipkázhatja Le Pen radikális szavazóinak egy részét. Ha a pártelnök nem jut be az elnökválasztás kétszereplős második fordulójába jövő májusban, akkor minden bizonnyal búcsút vehet a radikális jobboldal vezérének járó karosszéktől.