A Bank of Japan (BoJ) többek között hosszabb, akár 40 éves lejáratú államkötvények, valamint kockázatosabb vállalati papírok felvásárlásával kívánja elérni a célt. Emellett a jegybank az irányadó kamatláb szintje helyett a monetáris bázis bővítését jelölte meg fő céljaként, ami elemzők szerint radikális változást jelent a BoJ monetáris politikájában.

A jegybank évi 60-70 ezer milliárd jennel tervezi bővíteni a pénzforgalmat az inflációs cél mielőbbi elérése érdekében, miközben értékpapír-állományának megduplázására készül. A hírre a tokiói értéktőzsde indexe rövid idő alatt 200 ponttal emelkedett, míg a jen árfolyama jelentősen esett az amerikai dollárral és az euróval szemben.

Kapcsolódó

Elemzők szerint a japán monetáris tanács meglepő, a várakozásokat is felülmúló, egyúttal valódi rezsimváltást jelző lépéseket hozott - története talán legnagyobb érdeklődés által övezett - ülésén.

Kuroda Haruhiko, a jegybank márciusban kinevezett új elnöke már korábban is "agresszív" monetáris lépéseket ígért, valamint azt hangoztatta, hogy "minden eszközt bevet" a defláció letörésére. Az első szakértői értékelések szerint a csütörtöki döntéssel a BoJ pozitív kezdést vett kétéves defláció ellenes hadjáratában.

A BoJ időlegesen feladta azon 2001-ben hozott szabályt is, amely a jegybank hosszú lejáratú államkötvény-állományának maximális mértékét a forgalomban lévő készpénz mennyiségéhez kötötte, megakadályozandó, hogy az államadósság monetizálásával vádolják a bankot. Az új lépések fényében a BoJ birtokában lévő állampapírok átlagos lejárata két éven belül a jelenlegi 3 évről 7 évre nőhet.

A gazdaságélénkítést és a defláció letörését hangoztató, decemberben hivatalba lépett Abe Sindzó miniszterelnök korábban a jegybank tétlenségét okolta az elhúzódó áresésért, ezért is nevezett ki egy, az agresszív lépések mellett elkötelezett szakembert a bank élére Kuroda személyében.

Abe három gazdaságpolitikai prioritást nevezett meg decemberben a szigetország növekedésének beindítására: a monetáris lazítást, a fiskális élénkítést és a befektetés-ösztönző deregulációt.

Ugyanakkor közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy az öregedő lakosság, a GDP kétszeresét meghaladó államadósság, valamint az ország atomerőműveinek leállítása miatt megemelkedett energiaárak hátráltathatják a növekedés beindulását a szigetországban, míg az agresszív monetáris lépések az állampapírok kamatainak erős emelkedéséhez vezethetnek, ami a fiskális fegyelem hiányában hosszabb távon adósságválságot is előidézhet Japánban.

Egyesek azt illetően is szkeptikusak, hogy a pénznyomtatás eléri-e a tervezett célt. A japán monetáris bázis ugyanis már jelenleg is rekordszinten áll, ez azonban mindeddig nem tudta megfékezni a deflációt, ahogy a bérek növekedését sem indította meg, miközben a 0 és 0,1 százalék között tartott kamatláb ellenére a hitelezés mértéke is elmarad a várttól.