A díszszemlét az orosz bolsevik hadsereggel szembeni 1920-as győztes varsói csata 98. évfordulóján tartották meg a lengyel politikai vezetők, valamint több mint százezer néző jelenlétében. A rendezvény kötődött a lengyel függetlenség idei 100. évfordulójához is. Az előző évekhez képest nagyobb szabású parádét nem annak hagyományos helyszínén, a fővárosi kormánynegyedben tartották meg, hanem a királyi vár alatti Visztula-rakparton.
A varsói csata történetét felidézve, Duda kitért a harcoló lengyeleknek akkor nyújtott magyar segítségre, a magyarországi lőszerszállítmányokra is. A csata jelentőségéről beszélve, aláhúzta: a lengyel katonák akkor megvédték Európát "a vörös fertőzéssel" szemben.
"Ha nem állították volna meg a szovjeteket Varsó határában, vajon a Vörös Hadsereg meddig jutott volna? Berlinig, Párizsig, netán Madridig?" - tette fel a kérdést a lengyel államfő.
A mai helyzetről beszélve, Duda a NATO-t, ezen belül az Egyesült Államokat nevezte a biztonság zálogának. Kívánatosnak találta, hogy Lengyelországban állandóvá váljon az amerikai katonai jelenlét, és kiemelte a lengyel hadsereg gyors korszerűsítésének szükségességét.
Ebben az összefüggésben a védelmi kiadások gyorsabb növelését javasolta. "Úgy gondolom, hogy a védelmi kiadásokat gyorsabban kellene emelnünk, mint ezt eredetileg tervezetük" - jelentette ki, hozzáfűzve: ha ezt a gazdasági helyzet megengedi, törekedni kell arra, hogy Varsó a 2,5 százalékos szintet az eddig tervekhez képest nem 2030-ig, hanem már 2024-ig elérje. Az államfő ezzel a tavaly elfogadott törvényre utalt, amely szerint Lengyelország 2024-25-ig a GDP legalább 2,3 százalékát, 2030-ig pedig 2,5 százalékot szán védelmi kiadásokra.
A varsói díszszemlén bemutattak mintegy kétszáz harcászati járművet, valamint közel száz gépet a légierők állományából. Több mint ezer katona vonult fel, köztük a 2016-tól a lengyel hadsereg részeként formálódó önkéntes területvédelmi erők is. Velük együtt a történelmi rekonstrukciós csapatok közel 900 tagja, beleértve a lovas egységeket, a lengyel fegyveres erők történetét szemléltette a korai középkortól a 20. századig.
Jelen voltak több NATO-tagállam - köztük Magyarország - zászlóőrei, és harci felszerelésével képviseltette magát a tavaly Lengyelországban állandó rotációs jelleggel telepített nemzetközi NATO-zászlóalj is.
Érdekesség, hogy a magyar kormány célja is az, hogy a NATO által előírt GDP arányos 2 százalékra emelje a honvédség kiadásait. Viszont itthon ez 2022-re vagy 2024-re történhet csak meg a tervek szerint.
A fotó forrása: Natalia Dobryszycka/AFP.