A június 14-én kelt levelében Mario Draghi azt írta: az ECB a Magyar Nemzeti Bank több tevékenységét is folyamatosan figyelemmel kíséri abból a szempontból, hogy azok összeegyeztethetőek-e az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 123. cikkével. Idetartozik a Pallas Athéné Közgondolkodási Program és az MNB által a program köré létrehozott alapítványhálózat is - írta a Portfolio.hu.

A jegybanki alapítványok államkötvény-felvásárlásával kapcsolatban leszögezi: "az EUMSZ 123. cikke tiltja mind az ECB, mind a nemzeti központi bankok (NKB) számára államadósságot megtestesítő értékpapírok vásárlását közvetlenül az elsődleges piacon. A másodlagos piacon végrehajtott államkötvény-vásárlásokat pedig - amelyek elvben nem sértik a monetáris finanszírozás tilalmát - nem szabad a monetáris finanszírozás tilalma céljainak megkerülésére használni, amint azt a 3603/93/EK tanácsi rendeletből is kiderül".

A levél lényeges pontja, hogy az elnök egyértelműen kijelenti:

"az EUMSZ 123. cikkének a nemzeti központi bankok általi vásárlásaira való utalás a jegybankoktól jogilag elkülönülő, ám közvetlen befolyásuk alatt működő entitásokra is vonatkozik, amennyiben azok olyan közvetítő mechanizmus szerepét töltik be, amely potenciálisan lehetőséget biztosít a monetáris finanszírozás tilalmának megkerülésére. A nemzeti jegybankoknak megfelelő biztosítékról kell gondoskodniuk ahhoz, hogy az ilyen jogi képződmények létrehozására ne lehessen úgy tekinteni, mint jegybanki forrásoknak a kormányhoz való átcsatornázására, vagyis a monetáris finanszírozás tilalmának megkerülésére."

Az ECB elnöke arra is kitér, hogy az MNB-nek gondoskodnia kell arról, hogy az alapítványhálózatnak juttatott forrásokat sem közvetlen, sem közvetett módon ne fordítsák az államháztartás finanszírozására.

Ezzel összefüggésben az ECB - nyomon követési feladatköréből adódóan - további információkat gyűjt az MNB alapítványainak befektetési stratégiájáról és tevékenységéről - zárul a levél.

Legutóbb áprilisban küldött levelet a Draghi a jegybanki alapítványok ügyében, amelyben már felhívta a figyelmet arra, hogy az ECB folyamatosan nyomon követi, hogy a nemzeti jegybankok ténykedése mennyiben egyeztethető össze a monetáris finanszírozás és a kiváltságos hozzáférés tilalmáról szóló szabályokkal.