A líra csütörtökön rekordalacsony szintre esett a dollárral szemben, miután a központi bank egy százalékponttal csökkentette az irányadó kamatlábat. A valuta március óta értékének több mint egyharmadát veszítette el, és idén eddig a legrosszabbul teljesítő főbb feltörekvő piaci devizává vált - kezdi cikkét a Wall Street Journal.

A líra zuhanórepüléséről lényegében egyetlen ember tehet: Recep Tayyip Erdogan elnök, aki az elmúlt években a török jegybank feletti hatalmát is megragadta, a monetáris tanács tagjait szépen lassan kigolyózta. Erdooan a koronavírus-járvány előtt is ellenezte a kamatemeléseket, a szakma ellenzése mellett is folyamatosan a kamatvágások mellett kardoskodott. 

A csütörtöki kamatcsökkentés a harmadik volt három hónapon belül, és azután következett be, hogy az elnök egy sor olyan magas rangú tisztviselőt elbocsátott, akik ellenezték unortodox gazdasági elképzeléseit.

Ez egyszerűen őrület, ez a lépés értelmetlen, ahogyan az idén eddig látott kamatcsökkentések sem voltak indokoltak - mondta Tim Ash, a BlueBay Asset Management feltörekvő piaci stratégája az amerikai lapnak. Úgy tűnik, az elnök saját maga irányítja a monetáris politikát.

A török politikus miniszterelnökként és elnökként is a helyi középosztályt támogatta, viszont most az egyik legkomolyabb kihívással néz szembe, amióta 2003-ban hatalmon van. A bérekre nehezedő nyomás és az olyan alapvető javak, mint az élelmiszer, a gyógyszerek és az energia növekvő árai aláásták támogatói bázisát a középosztályban. Elpártoltak mellőle legnagyobb hívei is.

Törökország gazdasága az elmúlt években zavarokat élt át a 2016-os sikertelen katonai puccs, a szomszédos Irakban és Szíriában zajló háborúkból eredő instabilitás, valamint a világjárvány idején a turizmus visszaesése miatt. A jelenlegi zavargások azonban különleges kockázatokat jelentenek Erdogan  számára.

Az elnök népszerűsége októberben 38,9 százalékra esett, ami 2,5 százalékpontos csökkenést jelent az előző hónaphoz képest a Metropoll, egy vezető török közvélemény-kutató intézet szerint. Törökország két vezető ellenzéki vezetője szerdán előrehozott választások kiírására szólított fel a gazdaságban tapasztalható növekvő problémák miatt. A következő választások elvileg 2023-ban lennének.

Az elnökre két ciklusra szóló korlátozás vonatkozik, ami kizárná Erdogant a következő választásból. Egyes elemzők szerint azonban egy előrehozott választás, amelyet neki kellene kiírnia, lehetővé tenné a hivatalban lévő elnök számára, hogy megkerülje ezt a tilalmat. Mások úgy vélik, hogy találhatna egy jogi megoldást a cikluskorlátozás megkerülésére, és 2023-ban mindenképpen újraindulhatna. 

Az elnök kitart a katasztrofális gazdaságpolitikája mellett

Erdogan úgy véli, hogy az alacsonyabb kamatlábak ösztönözni fogják a növekedést, és ezt az elképzelést a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártján belül is osztják. A hét elején az uzsora vallási tilalmára is hivatkozott, amikor fokozta a magas kamatlábakkal szembeni kritikáját.

A központi bank ismételt kamatcsökkentései tovább fokozták az inflációs nyomást Törökországban. A hivatalos mérések szerint az infláció októberben megközelítette a 20 százalékot.

A közgazdászok és a befektetők egyre inkább aggódnak amiatt, hogy a gyors infláció kockázatot jelenthet a gazdaság egészére nézve. A gyengülő valuta miatt Törökország nehezebben tudja visszafizetni külföldi adósságait. Ankarának a következő évben bruttó hazai termékének mintegy negyedét kitevő adósságot kell visszafizetnie vagy megújítania.

Kapcsolódó

Törökország gazdaságának vannak bizonyos előnyei, többek között a folyó fizetési mérleg többlete és a turizmus folyamatos fellendülése, ami segít megelőzni egy kaotikusabb gazdasági visszaesést, de a közgazdászok attól tartanak, hogy az infláció felülírhatja ezeket a támaszokat.

"A török központi bank az enyhítés meglehetősen veszélyes útját választotta az eszkalálódó infláció, a líra leértékelődése és a megnövekedett kockázatok ellenére" - mondta Selva Demiralp, az isztambuli Koc Egyetem közgazdászprofesszora, a Federal Reserve Board korábbi közgazdásza.

A líra a kilencedik egymást követő évben veszít az értékéből. A befektetők azt mondják, hogy elvesztették a bizalmukat abban, hogy a központi bank képes lesz a kamatlábakat az inflációhoz közeli vagy azt meghaladó szintre emelni.