Döntése bejelentésekor az elnök nem indokolta meg választását, csak arra hivatkozott, hogy az országnak sürgősen teljes jogkörű kormányra van szüksége, amely kezelni tudja az energiaárak emelkedését, a koronavírus-járvány okozta válságot, és meg tudja hozni a nemzeti helyreállítási terv életbe léptetéséhez szükséges döntéseket.
Klaus Iohannis azt követően döntött a miniszterelnök-jelölt kinevezéséről, hogy hétfőn az elnöki hivatalban külön-külön konzultált a parlamenti pártok küldöttségeivel. Az alkotmány által megkövetelt kormányalakítási egyeztetések anélkül kezdődtek meg, hogy a pártok előzetesen bármilyen koalíciós megállapodásra jutottak volna - írja az MTI.
A parlament múlt kedden buktatta meg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Florin Citu liberális miniszterelnök vezette jobbközép koalíciós kormányát. A Citu-kabinetet a kormányból kilépett, a miniszterelnökkel nyílt konfliktusba került USR segítségével buktatta meg az ellenzék, a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) és a nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
Ciolos korábban úgy nyilatkozott: az USR a PNL-lel és az RMDSZ-szel tavaly létrehozott koalíciót akarja helyreállítani.
Előnyben a kormánybuktatók?
A PNL részéről elsőként reagáló Dan Valceanu főtitkár azonban úgy értelmezte az államfő döntését, hogy Iohannis a kormánybuktató, az USR-PSD-AUR alkotta "új többségnek" adott lehetőséget arra, hogy politikai elképzeléseit megvalósítsa, és kormányt adjon az országnak. A PNL elnökévé választott Florin Citu az államfővel folytatott egyeztetések után is megerősítette: a liberálisok nem fognak az USR-rel kormányozni, miután volt koalíciós partnerük az ellenzékkel szövetkezett, és megbuktatta közös kormányukat.
Az előrehozott választásokat sürgető szociáldemokraták is úgy értelmezték, hogy Iohannis "büntetésből" bízta az USR-re a kormányalakítást, hiszen szerintük borítékolható, hogy nem tud többséget szerezni. Lucian Romascanu, a szociáldemokraták szenátusi frakcióvezetője leszögezte: Ciolos nem számíthat a PSD támogatására.
A RMDSZ is pozicionálja magát
A hétfői kormányalakítási egyeztetéseken egyébként nem az USR volt az egyedüli, amely konkrét javaslattal érkezett az elnöki hivatalba. Az RMDSZ küldöttsége azt javasolta az államfőnek, hogy a következő hat hónapra egy RMDSZ-es miniszterelnökre bízza az ország vezetését. Romániának sürgősen teljes jogkörű kormányra van szüksége, a következő fél évben olyan fontos döntéseket kell hozni a világjárvány, az energiaárak, a jövő évi költségvetés-tervezet, vagy a nemzeti helyreállítási terv gyakorlatba ültetése terén, amelyeket ügyvivő kormány nem hozhat - magyarázta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A Citu-kabinetben miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő politikus a javaslatát egyelőre csak az államfőnek és a PNL elnökének vázolta, és még nem egyeztetett más pártokkal egy RMDSZ-es miniszterelnök által vezetett kormány összetételéről, illetve parlamenti támogatásáról. Hozzátette: ez ideiglenes megoldás lehet a jelenlegi politikai válságra, és időt adhat a román pártoknak arra, hogy megtalálják az együttműködés módozatait és új kormányt alakítsanak. Amennyiben a javaslat kedvező visszhangra talál, az RMDSZ Kelemen Hunor számára kérne kormányalakítási megbízást
Az AUR - a PSD-hez hasonlóan - előrehozott választásokat, addig pedig szakértői kormányt javasolt, és kilátásba helyezte, hogy az államfő felfüggesztését kezdeményezi a parlamentben, ha azt tapasztalják, hogy Iohannis további egyeztetésekkel próbálja meghosszabbítani Florin Citu (ügyvivő miniszterelnöki) regnálását.
Dacian Ciolos hétfő este megtiszteltetésnek nevezte miniszterelnök-jelölti megbízatását, és felelős hozzáállást kért valamennyi politikai erőtől a kormányalakítási tárgyalásokon, hogy mielőtt kivezethessék az országot a válságból.
Dacian Ciolos 2015 novembere és 2017 januárja között szakértői kormány élén már volt román miniszterelnök - írta az MTI.