Közép-európai idő szerint este negyed 11 tájban, 60 százalékos feldolgozottságnál az Új Demokrácia 30,1 százaléknál (130 hely), a Sziriza 26,5 százaléknál (70 hely), a Paszok pedig 12,6 százaléknál (33 hely) tartott.  Ha az első és a harmadik helyezett koalícióra lép, több mint kétszer annyi képviselőt küldhetnek a parlamentbe, mint a Sziriza.

Az Új Demokrácia előnye miatt éppen fellélegezhetett volna Európa - az euró legalábbis erősödött, az EUR/USD 1,27-re ment fel -, amikor megszólaltak a politikusok és tovább bonyolították a helyzetet. A vasárnap esti politikai nyilatkozatok szerint a befutónak látszó Új Demokrácia mindenkivel nyitott a koalícióra, a harmadik helyezett Paszok pedig a második helyet megszerző Szirizát vonná be a kormányalakításba, ám utóbbi jelezte, ellenzékben akar maradni. További részleteket erről itt olvashat.

Az első exit pollok szerint még az Új Demokrácia 27,5-30,5, a Sziriza 27-30, a szocialista Paszok 10-12 százalékot szerezhetett, míg a kisebbek közül a neonáci Arany Hajnal 6-8, a kommunisták pedig 5-6 százalékot. A végeredmények hétfő hajnalban érkeznek. A görög parlament 300 helyből áll, amelyből 151-et kell megszerezni a kormányzáshoz. A szavazáson első helyezett párt kap plusz ötven férőhelyet a parlamentben, a maradék 250 hely pedig arányosan kerül szétosztásra azok között a pártok között, akik elérték a három százalékos parlamenti küszöböt.

Az egész világ által lélegzetvisszafojtva követett, sokak szerint az eurózóna jövője szempontjából sorsdöntő jelentőségű választások mindenesetre nem jelentenek sem azonnali gyógyírt az ország bajaira, sem az eurót és a forintot övező bizonytalanságra.

Bárki nyeri ugyanis a választást, ha nem sikerül nemzetközi nyomás mellett záros határidőn belül működő koalíciót alakítani, és a május 6-i választások utáni helyzethez hasonlóan kudarccal végződő tárgyalásokat követően harmadik választási időpontot kell kiírni, az a görög államháztartás összeomlásához vezethet. A kormányalakításra három napja lesz a győztes pártnak, sikertelenség esetén pedig a második helyen végzett pártot kéri fel a köztársasági elnök. Mivel csak három párt képes potenciálisan a kormányzásra, ezért a választás utáni hat napban eldől, lesz-e új görög kormány. A patthelyzetet jól jellemzi, hogy az Új Demokrácia és a Sziriza homlokegyenest eltérő nézeteket képvisel a megszorítások kapcsán, a Paszok pedig épp a korábbi megszorítások miatt vesztette el hatalmát.

A Sziriza elnöke a szavazás előestéjén azt hangoztatta, hogy pártja ugyan az euró, illetve az euróövezeti tagság mellett van, de - mint fogalmazott - nem minden áron. Alekszisz Ciprasz Görögország megfélemlítésével és tönkretételével vádolta az Európai Uniót, és arra szólította fel a görög baloldalt, hogy álljon a Sziriza mögé, amely elutasítja a nemzetközi mentőcsomag fejében vállalt megszorításokat.

Az athéni pénzügyminisztérium illetékesei viszont már jelezték, amennyiben nem érkezik be egy korábban esedékes 1 milliárd eurós hitelrészlet, úgy az államkassza július 20-ára kifut a pénzből.

A választás napját mindenesetre több esemény is színesítette, a trojka-csomag szükségességét többször hangsúlyozó Skai tévécsatorna irodája előtt a délután folyamán két kézigránátot is találtak, míg Korinthoszon az egyik iskola előtt egy dinnyeárus szomszédságában feketébe öltözött, a neonáci Arany Hajnal szimpatizánsai várták szótlanul a bejáratnál a szavazókat.

Elemzői forgatókönyvek

A Commerzbank még a választások előtt kiadott elemzése szerint amennyiben végül a Sziriza lenne a befutó, akkor a Paszokkal kellene kormányalakítási tárgyalásokba kezdenie. (Vasárnap este erre kevesebb esély látszódott. A szerk.) Ehhez azonban Szirizának jóval mérsékeltebb alapállásra kellene váltania, ám még akkor is nagy lenne a további segélyek feltételeiről folytatandó tárgyalások kudarcának és az ezt követő törlesztésképtelenségnek a kockázata. Ha az a forgatókönyv valósul meg, amely szerint júliusra újabb választásokat kell kiírni, továbbra sem lenne senki, aki tárgyalhatna a trojkával, és az ebből eredő bizonytalanság további súlyos károkat okozna a görög közfinanszírozásnak.

A Concorde elemzése emlékeztet arra, hogy napról-napra gyorsul a betétkiáramlás a görög bankrendszerből, a becslések szerint az ügyfelek körülbelül 3-7 milliárd eurónyi összeget vettek ki a bankokból és helyezték el más országokban, vagy tartják készpénzben otthon. Sokan azért nem fizetik a számláikat, mert arra számítanak, hogy már egy leértékelődött valutában is teljesíthetnek a drachma bevezetése esetén. Bár látszólag kevés köze van a választáshoz, mégis drasztikusan visszaesett május óta a turisztikai foglalások száma, amely már így is 15 százalékkal esett az első negyedévben az előző évhez képest.

A Commerzbank szerint ráadásul a görög államháztartás májusi adatai arra vallanak, hogy sok görög család és vállalat máris "habozik" befizetni adóját - a májusi adóbevételek 15 százalékkal maradtak el a tavaly májusitól -, ugyanakkor a folyó közkiadások váratlan csökkenése megerősíti azokat a sejtéseket is, hogy a görög államnak most már csak a legszükségesebb alapfeladatok ellátására van pénze. Újabb finanszírozási források nélkül Görögország valószínűleg már a nyáron képtelenné válik fizetési kötelezettségei maradéktalan teljesítésére. A harmadik negyedévben a kormánynak 7 milliárd eurónál valamivel több forrásra lenne szüksége a lejáró adósságok és a folyó kiadások fedezésére. A kritikus dátum augusztus 20. lehet, amikor 3 milliárd eurónyi szuverén kötvény tőke- és kamattörlesztése válik esedékessé. Ha Athénnak ennyit sikerül is összekaparnia, meglehetősen valószínűtlen, hogy e kötelezettségét maradéktalanul teljesítené, ha a trojka addig nem kötelezi el magát további finanszírozási segítség mellett. A görög állam rendelkezésére álló források valószínűleg akkor is elégtelenek lennének a folyó kiadások fedezésére, ha a kormány a továbbiakban nem törlesztené lejáró tartozásait, vagyis az államcsőd elkerülhetetlenné válnék. Ezt a bankrendszer összeomlása követné, nem csupán a magánadósságok nem teljesítővé válása miatt, de azért is, mert a görög bankoknak 30 milliárd euró követelésállományuk van a görög állammal szemben is. A görög bankok ráadásul nemcsak a tőkének, hanem a likviditásnak is szűkében lennének, mivel az ECB nagy valószínűséggel nem fogadna el többé görög kötvényeket biztosítékként - áll a Commerzbank e forgatókönyvében. Ebben a helyzetben az országnak "már nem maradna vesztenivalója", és szinte bizonyosan visszatérne a drachmához. E fejlemény bekövetkezte esetén a görög jegybank hozzákezdhet a pénznyomtatáshoz, és elláthatja a szükséges likviditással a hazai bankokat, a kormány pedig szuverén kötvények kiadásával kezdhetne hozzá a bankrendszer feltőkésítéséhez. Ennek ára az új drachma drámai leértékelődése és az infláció "masszív megugrása" lenne.

A Fitch Ratings hétvégi, szintén választások előtti elemzésében közölte, hogy szimulációs modelleket futtatott a görög eurótagság megszűnésének növekedési hatásairól. A cég kimutatta, hogy az euróövezet éves nominális GDP-je valamivel meghaladja a 9400 milliárd eurót; a görög gazdaság ehhez tavaly 215 milliárd euróval, 2,3 százalékkal járult hozzá. Ez a csekély súly - valamint az a tény, hogy a görög gazdaság viszonylag kevéssé nyitott - arra vall, hogy a görög gazdaságot sokkolná a távozás az euróövezetből, de az euróövezet egészében ez nem okozna súlyos közvetlen hatást. A Fitch szimulációs modellje mindazonáltal azt mutatja, hogy még szabályozott görög eurótávozás esetén is már az idén 0,6 százalékkal, 2014-re pedig 1,6 százalékkal lenne alacsonyabb az összesített euróövezeti GDP, mint a cég alapeseti forgatókönyve esetén, amely nem számol Görögország távozásával. A rendezetlen körülmények közepette bekövetkező, "járványos" hatású görög euróövezeti távozás a hitelminősítő számításai szerint már súlyos - a 2008-2009-es pénzügyi válság idején tapasztalttal összemérhető, 3-4 százalékos - visszaesést okozhat a legnagyobb fejlett ipari gazdaságokban.   A Fitch jelenlegi alapeseti előrejelzése az, hogy az euróövezeti gazdaság teljesítménye az idén átlagosan 0,4 százalékkal visszaesik, jövőre 0,9 százalékkal, 2014-ben 1,5 százalékkal növekszik.