A tanulmányban, amely Elizabeth Arleo, a Weill Cornell Medicine és a New York-Presbyterian mammográfiára specializálódott radiológusának vezetésével készült megállapították, hogy a 40 és 80 éves kor között évente elvégzett mammográfiás vizsgálatok 40 százalékkal csökkenthetik a mellrákos halálesetek számát. Ezzel szemben a jelenlegi ajánlások szerinti gyakorisággal végzett szűrés, amely az idősebbeknek csak ritkábban javasolja a vizsgálatot, 23-31 százalékos csökkenést eredményez - írta a Reuters.

A 40 éves korban megkezdett évenkénti szűrés a legjobb stratégia a korai mellrákhalálozás megelőzésére - állítja Arleo, akinek tanulmánya a Cancer folyóiratban jelent meg.

Kapcsolódó

Az az érv, hogy az éves mammográfia több életet ment meg, nem újkeletű - mondja Otis Brawley, az Amerikai Rák Társaság egyik vezető tisztségviselője. A legtöbb szakmai csoport elismeri, hogy a 40 éves kortól kezdődő szűréssel több emlőrákot diagnosztizálnak, ugyanakkor ez az a kor, amikor a legtöbb hamis pozitív eredmény is születik.

Az új tanulmány háromféle szűrési modell előnyeit és kockázatait hasonlítja össze, és ennek alapján állítja, hogy míg a későbbi életkorban kezdett, illetve ritkább szűrések 31, illetve 23 százalékkal csökkentik a mellrákhalálozást, a 40 év feletti éves szűrés 40 százalékos csökkenést eredményez. Ugyanakkor a 40 évesen induló szűrőprogram azzal is jár, hogy több nőt hívnak vissza az orvoshoz, de ezek nagyobb része hamis riasztás, illetve olyan mintavétel, amelynek az eredménye később negatívnak bizonyul.

Brawley szerint egy a szűrési programot 40 éves korában elkezdő nő nagyon nagy valószínűséggel kap hamis pozitív eredményt, ugyanakkor arra nagyon kicsi az esélye, hogy a vizsgálat megmenti az életét.

Ekkortól változik a kockázat/előny arány

A kockázatok és az előnyök aránya a 47. vagy a 48. életév körül változik, ekkor már a szűrés előnyei meghaladják a "túldiagnosztizálás" rizikóját. Mindezek eredményeképpen az Amerikai Rák Társaság 45 éves kortól évente, 55 évtől pedig kétévente javasolja a mammográfiát, egy másik amerikai szervezet, a US Preventive Services Task Force pedig 50 éven felüli kétéves szűrést ajánl. Ugyanakkor a rizikócsoportokba tartozó nőknek mindkét szervezet azt javasolja, hogy előbb meg kezdjék meg a szűrést.

A szűrés gyakoribbá tételének némiképp ellentmond Gerd Gigerenzer német pszichológus, a valószínűségek és a döntési mechanizmusok elismert kutatója, aki a British Medical Journal (BMJ) orvosi hetilapban azt fejtegette, hogy csak látszatra csökken a szűrésekkel a halálozási arány. A szám sokkal inkább azt tükrözi, hogyan változik a kezelésekkel, betegségtudattal eltöltött idő - írta a hvg.hu. Gigerenzer egy amerikai onkológus, az Oregoni Orvostudományi Egyetem professzora, Vinay Prasad metaelemzését kommentálta. Prasad  egy felmérésből kiindulva leírta, a nők 62 százaléka úgy tudja, hogy a mammográfia a felére csökkenti a mellrák kialakulásának az esélyét. Ezzel szemben azonban sem a kialakulás esélyét nem befolyásolja, sem a halálozási adatokat sem módosítja érdemben. Hatszázezer nő adatait elemezve Svájcban megállapították, hogy ezer szűrés eredményeként nem öten, hanem csak négyen halnak meg emlődaganatban. A nem emlődaganatra visszavezethető halálozás viszont 39-ről 40-re emelkedett, vagyis ezer közül egy nő "elcserélte" a halálának okát - írta a hvg.hu.

Magyarország egyre jobban lemarad az EU-tól

Magyarországon 2001 óta van szervezett emlőszűrés, amelyre a 45-65 éves nőket kétévente várják. Emellett az emlőrák okozta halálozási számok ugyan csökkennek 1994 óta, de még így is egyre nő a lemaradásunk az EU13 vagy az EU15 átlagától. Míg 2010-ben az EU15 átlagának 111 százaléka volt a 100 ezer lakosra jutó emlőrák miatti haláleset Magyarországon, 2014-ben már további 7 százalékkal nőtt a távolság, a magyar adat az EU15 átlagának 117 százalékra, az EU13 átlagának 118 százalékára nőtt.

Kép: Napi.hu

Nem mindegy, kit szűrnek

Az emlőszűrés egyik kulcskérdése, hogy milyen populáción végzik el, ez pedig a publikációból nem derül ki - veti fel az új ajánlás kapcsán Poller Imre onkológus. Egy szűk populáción nézve igaz lehet az állítás, hogy a 40 éves kortól kezdődően évi rendszerességgel végzett szűrés 40 százalékkal csökkenti a mellrákhalálozást, azonban minél jobban tágítjuk a szűrtek körét, annál kevésbé lesz igaz ez a szám - mondta lapunknak Poller.

Az is kérdés, hogy a kiszűrtek eredményeit milyen csoport megbetegedésével és halálozási számaival hasonlítjuk össze. Egy szűk populáción elvégzett mellrákszűréssel kiszűrtek szinte biztos, hogy lényegesen jobb és személyre szabottabb a kezelést kapnak, mint az általános ellátás. Ha az ő eredményeiket hasonlítjuk össze az általános szűrési ajánlások szerintiek csoportjának, vagy a szűrésre egyáltalán nem járók csoportjának halálozási, illetve túlélési eredményeihez, szintén fals, javított eredményt kapunk.

Egy egészségtudatos, képzett, a rendszeres szűrés költségeit és következményeit is fedezni képes réteg túlélési számait, egy kvázi menedzserszűrés eredményeképpen kiszűrtek adatait nem érdemes egy színes összetételű, a hátrányos helyzetű csoportokat is magába foglaló nagy populációs szűrés eredményeihez hasonlítani, mert az eredmények tévútra vezetnek, erre magyar adatok is utalnak - emelte ki a szakértő.

A rákhalálozásban egyéni viselkedésbeli eltérések, az együttműködési készség, a rendszer teljesítéséből fakadó különbségek is fajsúlyos szerepet játszanak, annál fajsúlyosabbat, minél szélesebb populációt vizsgálunk. Mindazonáltal az is tény, hogy a mellrák egyre gyakoribb a 38-48 éves korosztályban, és ebben az életkorban jelenti a legnagyobb potenciális halálozási veszélyt is, s erre egyelőre nincs megoldóképlete az orvostudománynak. Ebben a korcsoportban, egy jól összeválogatott populációban sokat hozhat a korai felismerés, de ez nem érdemes összevetni vagy összekeverni az általános népegészségügyi intézkedésekkel - tette hozzá Poller.

(Betegek tízezreinek nyújthat reményt a világ legkisebb sebészrobotja.)

Kép forrása: MTI Fotó/Kálmándy Ferenc