A közgazdaságtani tankönyvek egyetértenek abban, hogy ha egy jegybank elkezdi elárasztani a piacot friss pénzzel - azaz nagy monetáris enyhítési programot (qe) indít, amelyben különféle értékpapírokat vásárol -, akkor ezzel három eredményt érhet el. A növekvő pénzkínálattal feltornászhatja az értékpapírok és az ingatlanok árát, leszoríthatja valutája árfolyamát és friss tőkével áraszthatja el a bankokat - kezdi elemzését Matthew Lynn a MarketWatch publicistája.

Ami azt illeti eddig nem is volt gond ezzel az összefüggéssel. Az USA-ban a Fed, Nagy-Britanniában a BoE indított ilyen programot, amely meg is hozta a várt eredményt. Az eurózóna azonban rácáfolt a várakozásokra. Az Európai Központi Bank (ECB) márciusban indította el saját qe programját, amelyben havonta 60 milliárd euróért vásárol értékapírokat, ám a közös európai valutát használó országok zombi állapotba merevedett gazdasága nem támadt fel.

Kiábrándító számok

A számok semmi jóról nem tanúskodnak. Az Euro Stoxx-50 index, az övezet legfőbb tőzsdemutatója 3600 ponton állt a program indulásakor, míg most 3200-at mutat. A frankfurti Dax szintén márciusi szintje alatt jár, akárcsak a párizsi CAC-40. Ezt még meg lehet magyarázni azzal, hogy a kínai tőzsdék nyári gyengélkedése elszívta az erőt a világ összes többi börzéjétől is.

Az euró makacskodására azonban ez nem magyarázat. A qe indulása után 12 havi mélypontra (1,04 dollár/euróra) gyengült ugyan amerikai párjával szemben, ám azóta visszanyerte erejét, és jelenleg az 1,14-es szint körül ingadozik.

Az ingatlanpiacnak szárnyalni a kellene az óriási pénzinjekciónak köszönhetően, ám ennek semmi jele. Az Eurostat átlagszáma szerint éves szinten 1,2 százalékkal drágultak az ingatlanok. Ezen belül az ír piacon 10 százalékos az észten 7 százalékos ugrás figyelhető meg, ám egyes országokban, köztük Franciaországban hanyatlanak az árak. Még Németországban is csak négy százalék alatti növekedést jegyeztek fel, pedig ott állítólag nagy a drágaság.

További sötétség

A bankok szintén nem úgy viselkednek, ahogy az "elvárható" lenne tőlük. A Deutsche Bank például éppen most jelentett veszteséget, a francia BNP Paribas csak kicsit teljesített jobban az elemzői előrejelzéseknél, akárcsak az olasz Unicredit, ám ez messze van az acélos teljesítménytől.

A gazdasági növekedés nem tért vissza: a GDP éppen úgy stagnál, mint március előtt. Csak Spanyolország és néhány további ország tud felmutatni némi pluszt. Ugyanez a helyzet az inflációval, amelynek a pénzbőség miatt vissza kellett volna térne. Nem ezt történt - a defláció tért vissza szeptemberben, amikor az eurózónában 0,1 százalékkal csökkentek az árak. A munkanélküliség továbbra sem süllyed vissza a 2008-2009-es válság előtti szintjére.

Valamit csinálni kellene

Sokszor hasonlítják össze az ECB monetáris enyhítését a Fedével és a BeE-ével. Az utóbbiak jóval korábban indultak és az USA-ban az európai program 1100 milliárd eurós keretösszegnél jóval többet pumpáltak a gazdaságba. Európában azonban érdekellentétek szabdalják a monetáris politikát is. A Bundesbank retteg az infláció megugrásától, ezért éveken át ellenállt még a qe gondolatának is.

Mario Draghi, az európai jegybank elnöke azonban végül legyűrte az ellenkezést. A program indítását hónapokig tartó találgatás után februárban jentette be. Elszántságát bizonyítja, hogy másfél hónappal ezelőtt - miután látta, hogy az eddigi lépések nem hoznak kellő eredményt -, célzást tett arra, hogy megemelhetik a qe keretösszegét és a tervezet 2016. szeptemberi határidő után is folytathatják a kötvényvásárlásokat.

A MarketWatch elemzője 2000 vagy 3000 milliárd eurós keretet is el tud képzelni. Emellett az ECB előállhat valami igazán radikális ötlettel, például negatív kamatlábbal, vagy úgynevezett helikopter pénz bedobásával. Ezzel közvetlenül juttatnának készpénzt az emberek bankszámlájára.