Várakozások szerint az értekezleten a spanyol kormány nemzetközi támogatást kér bankágazatának feltőkésítéséhez. Ugyanakkor a madridi gazdasági minisztérium szóvivője azt közölte az AFP hírügynökséggel, hogy a spanyol álláspontban nincs változás, jelenleg nem aktuális a segítségkérés. Diplomáciai források szerint a találkozón összegről nem döntenek, csupán a spanyol kérelmet rögzítik, illetve az euróövezet többi országának készségét a segítségre. Értesülések szerint a miniszterek azt is értésre adják majd: a bankok számára is feltételeket szabnak ahhoz, hogy további állami támogatásban részesüljenek.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint Spanyolországnak legalább 40 milliárd eurót kell bankjainak feltőkésítésére áldoznia, hogy az ágazat szembe tudjon nézni a gazdasági válság tovagyűrűző kihívásaival.

Kapcsolódó

Görögország, Írország és Portugália után Spanyolország lehet a 17 országból álló euróövezet negyedik állama, amely nemzetközi segítségre szorul.

A lépés tovább nehezítheti az euróövezet egészének a helyzetét. A Moody's nemzetközi hitelminősítő máris jelezte, hogy a görög és a spanyol helyzet miatt más országok besorolásának a csökkentése is szóba kerülhet, beleértve a maximális besorolással rendelkezőket, köztük Németországot is. Amennyiben Görögország elhagyja az euróövezetet, a zóna minden országát szinte automatikusan lejjebb sorolhatják - adta értésre a Moody's.

Mielőbbi megoldást sürget az eurócsoport elnöke

A spanyol bankválság gyors megoldását sürgette az euróövezeti tagállamok pénzügyminisztereiből álló Eurócsoport elnöke. A Deutschlandfunk rádióállomásnak adott, szombaton sugárzott nyilatkozatában Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök és költségvetési miniszter hangsúlyozta, hogy a megoldásnak mielőbb meg kell születnie. Juncker ugyanakkor a spanyol kormány konszolidációs erőfeszítéseire utalva annak a véleménynek adott hangot, hogy a spanyolországi és a görögországi helyzet nem hasonlítható össze egymással.

Az egyik legtekintélyesebb európai uniós politikus szerint míg Spanyolország bankproblémával küszködik, Görögország ennél jóval szélesebb problémával néz szembe. "Talán túl gyors tempót diktáltunk Görögországban" - ismerte el az Eurócsoport elnöke, aki szerint hiteles növekedési perspektívákra van szükség. Juncker nem zárkózott el az elől, hogy átgondolják a Görögországgal kapcsolatos megoldási módozatokat, hozzátette ugyanakkor, hogy Athénnak mindenképpen az Euróövezetben kell maradnia.

A luxemburgi miniszterelnök határozottan állást foglalt a német kancellár, Angela Merkel által erősen szorgalmazott pénzügyi tranzakciós adó bevezetése mellett. Hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a pénzügyi szektor vegyen részt a válság következményeinek elhárításában. Juncker szerint ugyanakkor a pénzügyi tranzakciós adót a lehető legszélesebb alapokon kell bevezetni. Nem engedhető meg, hogy egyes pénzügyi központok - mint például London - mások terhére hasznot húzzanak egy ilyen adó bevezetéséből - fűzte hozzá.

Juncker - akinek mandátuma az Eurócsoport élén július közepén jár le - meggyőződését fejezte ki, hogy az utódlás kérdése heteken belül rendeződik. Megerősítette: abból indul ki, hogy sikerül utódot találni, és senki nem szegül szembe azzal a szándékával, hogy átadja hivatalát. A legesélyesebbnek tartott jelölt a posztra Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, jelöltsége azonban sokak által vitatott. Jean-Claude Juncker 2005 óta irányítja a pénzügyminiszteri csoport munkáját. Legutóbb 2010-ben erősítették meg posztján. A luxemburgi politikus korábban azt közölte, hogy nem vállal újabb mandátumot.

Az Euróövezeti tagállamok egymással szembeni nagyobb felelősségvállalását sürgette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Christine Lagarde egy szombati német lapnak adott interjúban annak a nézetnek adott hangot, hogy az eddiginél erőteljesebb közös felelősségvállalás nélkül az euróövezet nem működhet. A vezérigazgató szerint a kockázatok pénzügyi megosztásának több módja lehet. Ezek között említette az eurókötvényt, illetve ennek rövid lejáratú válfaját, valamint a konkrét beruházási célokra kibocsátandó úgynevezett projektkötvényt. Christine Lagarde cáfolta azt a feltételezést, amely szerint az újabb recessziótól való félelem a valutaunió "végjátékához" vezetne. Elismerte, hogy vannak feszültségek a pénzpiacokon, a fellendüléssel kapcsolatban jelentősek a kockázatok, "végjátékról" azonban nincs szó - jelentette ki.