Rendkívüli visegrádi miniszterelnöki csúcstalálkozót tartanak hétfőn Prágában, amelyen a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák kormányfőn kívül Macedónia elnöke és Bulgária miniszterelnöke is részt vesz. A négy visegrádi ország kormányfői - Bohuslav Sobotka (cseh), Beata Szydlo (lengyel), Orbán Viktor (magyar), Robert Fico (szlovák) - és a meghívott vendégek a tervek szerint megvitatják a schengeni határok védelmének a megerősítésével kapcsolatos kérdéseket, illetve tárgyalnak egy tartalék védővonal kialakításának a lehetőségéről Bulgária és Macedónia déli határain.

Jöhet a B-terv?

Kapcsolódó

A cseh kormányfő már korábban közölte, amennyiben az Európai Tanács februári üléséig nem fog működni a török-görög határ védelme, a visegrádi országok egy B-tervvel állnak elő, amely megerősítené Macedónia és Bulgária határainak védelmét. Az EU-vezetők csúcstalálkozóját a V4-ek kormányfői találkozója után három nappal tartják.

A visegrádi országok elégedetlenek azzal, ahogy Törökország és Görögország a migrációs válságot kezeli. A törökök ráadásul hárommilliárd euró értékű uniós segélyre is ígéretet kaptak, ha csökkentik a menekültek áradatát. A V4-ek szerint azonban Ankara eddig nem teljesítette kötelezettségeit, így aktuálissá válhat a B-terv. Erre utal a bolgár és a macedón vezetők meghívása is.

A schengeni határok őrzésének kérdésében komoly vita van a visegrádiak és az EU-régebbi, nyugati tagállamai között. Azt egyelőre nem tudni, hogy a V4-eken kívül milyen ennek az elképzelésnek, tehát a B-tervnek a támogatottsága.

Brexit is napirenden lesz

A prágai visegrádi csúcstalálkozó másik fontos témája az unió és Nagy-Britannia kapcsolatainak átértékeléséről szóló javaslat lesz, amelyet Donald Tusk az Európai Tanács elnöke hozott nyilvánosságra. A javaslatban a "vészféknek" nevezett szigorítások szerint a külföldi munkavállalóknak csak négyévi nagy-britanniai munkaviszony után lehetne igénybe venniük a munkavállaláshoz kötődő brit szociális juttatások teljes körét.

Lázár János, a miniszterelnöki hivatalt vezető államtitkár a héten arról beszélt, hogy csak az egységes V4-es álláspontnak van létjogosultsága a brit reformkövetelések nyomán kidolgozott európai uniós javaslatcsomag esetében. Szorosan egyeztetnek a visegrádi partnerekkel arról, milyen jogok és kötelezettségek illetik meg a Nagy-Britanniában dolgozó munkavállalókat. Erről lesz szó a február 15-i prágai V4-es csúcstalálkozón - tette hozzá Lázár.

Kiszivárgott a közlemény

Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország fontos EU-tagállamként tekint az Egyesült Királyságra, s ezért azt támogatja, hogy ne lépjen ki az unióból. Ugyanakkor a V4-ek elsődleges szempontja az, hogy közösen elfogadható megoldásokat találjanak Nagy-Britannia aggodalmaira - olvasható a visegrádi négyek közlemény-tervezetében, amely a héten Brüsszelben szivárgott ki. A visegrádiak nem állnának útjába annak, hogy London korlátozza az EU-s munkavállalók szociális juttatásait, ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz, hogy London ezt az intézkedést a lehető legrövidebb ideig, de legfeljebb négy évig alkalmazza.

A V4-es prágai csúcstalálkozó eredményéről a brit EU-népszavazás ügyében kedden Sobotka tájékoztatja Donald Tuskot is, aki egynapos munkalátogatsát tesz a cseh fővárosban.

Csütörtökön a visegrádi országok külügyminiszterei is összeülnek Prágában, hogy megvitassák a migránsválságot és a brit követeléseket. Magyarországot a tanácskozáson Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogja képviselni.

Miután február 15-én lesz 25 éve, hogy megszületett a visegrádi csoport, így a napirenden lesz az évforduló témája is. A tervek szerint kiadnak egy közös nyilatkozatot is ebből az alkalomból. A V4-ek soros elnöki tisztségét jelenleg Csehország tölti be, így a közös tanácskozásokat Prága kezdeményezi.

Odafigyelnek a V4-re

A visegrádi országok (V4) közötti kapcsolat olyan együttműködés, amelyre figyel Európa - emelte ki Jeszenszky Géza volt külügyminiszter az M1 vasárnap reggeli műsorában. Huszonöt éve, 1991. február 15-én jött létre a visegrádi országcsoport Magyarország, Csehszlovákia (1993. január 1-jétől Csehország és Szlovákia), valamint Lengyelország lazán szervezett együttműködési kereteként.

Miként a Benelux-államok, úgy a visegrádi országok is egy hangon akartak beszélni - mondta Jeszenszky. Bár a politikai együttműködést az állampolgárok kevésbé érzékelik, a visegrádi alap "kézzelfogható dolog" - emelte ki a volt külügyminiszter, aki szerint akkor aktív egy szervezet, ha nem nő meg túlságosan. A négy ország olyan magot képez, amely könnyűvé teszi az együttműködést.  Politikai és gazdasági érdekek is összefűzik a négy országot - jegyezte meg.