Az egyezmény célja, hogy egyenlő jogokat biztosítson az ukrán és az európai légitársaságoknak, megszüntesse a kétoldalú megállapodásokba foglalt, egyes útvonalakra vonatkozó monopóliumot, megkönnyítse új útvonalak megnyitását az ukrán és az európai városok között, ezáltal csökkentve a jegyárakat. A Kijev által rég várt szerződést még 2013-ban parafálták, de mostanáig késett az aláírása a Gibraltár hovatartozásáról folyó brit-spanyol vita miatt - írja az MTI az Ukrajinszka Pravda hírportál nyomán.

Az aláírási ceremóniát követő sajtótájékoztatón Volodimir Zelenszkij elnök felhívta az EU vezetését és tagállamait, hogy legyenek "merészek és előremutatók", és nyújtsanak európai perspektívát Ukrajnának. "Az európai perspektíva biztosítása Ukrajnának, amely közös értékeket képvisel az EU-val, logikus és várható lépés. E cél elérése érdekében Ukrajna kitartóan együttműködik minden partnerével és az EU-tagállamokkal - hangsúlyozta Zelenszkij.

Az EU-Ukrajna csúcstalálkozón részt vett Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Utóbbi a sajtótájékoztatón ígéretet tett arra, hogy az orosz gázszállítások terén az unió együttműködik Ukrajnával.

"Megértem a gázellátással kapcsolatos aggodalmukat, és ez nemcsak az idei tél, hanem a jövő kérdése is. A Bizottság feladata pedig az, hogy Ukrajnával együtt dolgozza ki erre az összes forgatókönyvet" - fogalmazott von der Leyen. Hozzátette: ki kell dolgozni annak lehetőségét, hogy a szlovák gázvezetéken keresztül reverz, azaz visszafelé fordított irányba több földgázt szállítsanak Ukrajnába. Közölte, hogy az EU tervezi azt is, hogy "aktívan használja" az orosz gáz tranzitjára az ukrán gázszállítási infrastruktúrát, beleértve az ukrajnai gáztározókat. Ugyanakkor azt is tanácsolta Kijevnek, hogy az energiahatékonyság javítására összpontosítson. "Az energiahatékonyságnak meg kell változtatnia a játékszabályokat. Ukrajnának egyáltalán nem kellene gázt importálnia, önellátónak kell lennie" - jelentette ki.

Az Európai Bizottság elnöke három területet jelölt meg, amelyekben előrelépést kell elérni annak érdekében, hogy Ukrajna és az EU kapcsolatai új szintre emelkedjenek. Elsőként a reformok folytatását említette, elsősorban az igazságszolgáltatás terén, beleértve az alkotmánybíróság reformját, valamint a korrupció elleni küzdelmet és az oligarchák befolyásának korlátozását. Másodikként a társulási megállapodásban rejlő lehetőségek jobb kiaknázására hívta fel Kijevet, a harmadikként pedig a külkereskedelem, az ukrajnai befektetések és a gazdasági együttműködés volumenének növelését szorgalmazta.

Az EU-Ukrajna csúcs résztvevői a megbeszélésüket követően kiadott közös nyilatkozatukban támogatásukról biztosították Kijevet az oligarchaellenes törvényt illetően. Az Ukrajnában komoly vitákat kiváltó jogszabályt Zelenszkij terjesztette be, a parlament szeptember 23-án fogadta el, de a Holosz ellenzéki párt egyik képviselőjének közlése szerint a parlament nemzetbiztonsági és védelmi bizottsága egy napra rá úgy döntött, hogy a törvényhozásnak újra kell szavaznia a törvény egyik cikkéről, mert olyan módosítások kerültek be, amelyek ellentmondásossá tették.

A törvény célja, hogy csökkentse a nemzetbiztonsági kockázatokat, amelyek a jelentős gazdasági és politikai súllyal bíró személyek (oligarchák) túlzott befolyása miatt alakulnak ki. A jogszabály értelmében az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) dönti el, hogy ki minősül oligarchának, és nyilvántartásba veszi őket. Az oligarchákká nyilvánítottak nem finanszírozhatnak politikai pártokat, nem vehetnek részt privatizációs eljárásokban. Az oligarchák nyilvántartásba vételekor azt veszik figyelembe, hogy az illető részt vesz-e a politikai életben, befolyással bír-e a médiára, tulajdonosa-e monopolhelyzetben lévő vállalatnak, és a vagyona meghaladja-e a 85 millió dollárt (több mint 25 milliárd forintot). A jogszabály ezenkívül kötelezi az állami tisztségviselőket arra, hogy vallják be oligarchákkal lebonyolított ügyleteiket.

A nyilatkozatban az EU vezetői megerősítették, hogy Oroszországot továbbra is agresszornak tekintik az Ukrajnával szembeni lépéseiért, továbbá Oroszország a felelős a Donyec-medencében zajló fegyveres konfliktusért és a fegyverszünet meghiúsulásáért.