A munkaerőhiány és a sztrájkok kiszámíthatatlanná tették a repülést idén nyáron, pedig sokak számára ez volt az első 2019 óta, hogy viszonylag felszabadultan utazzon nem tartva a járványtól.
Ebben a helyzetben bizonyára sok család ült le és számolta ki, hogy Európán belül nem éri-e meg repülő helyett más közlekedési módot választani, amely lehet például vasút vagy autó. De az sincs kőbe vésve, hogy utazni kizárólag nyáron, a főszezonban lehet.
Kocsizzunk
Az autós utazásnak sok előnye van, rugalmas, nem kell szelektálni a ruhák és a strandfelszerelések között, kényelmesen mozoghatunk a nyaralás helyszínén. Ezzel szemben hosszabb távon fárasztó és drága is a jelenlegi üzemanyagárak mellett.
Akinek elektromos autója van, az sincs kisegítve, hiszen a töltőállomás-hálózat - különösen Európa déli részén – még kevésbé fejlett, azt pedig kevesen kockáztatják, hogy 3-4 órát kelljen sorban állniuk egy-egy töltőnél.
Vasút
A vasút kétség kívül az egyik legkörnyezettudatosabb közlekedési mód, de rövidebb távon jelenleg nem igazán versenyképes az autóval szemben.
A MÁV-nak például van rendszeres járata Splitbe, de egy négytagú családnak a legolcsóbb megoldás majdnem 93 ezer forint. Ennyi pénzből kijönne az autó üzemanyaga és a magyar, illetve a horvát autópályadíj, miközben a helyben történő közlekedés is meg van oldva.
Hosszabb távon már meggondolásra alkalmas, hiszen ha egy család Budapestről Párizsba menne vonattal, akkor jelenleg a legolcsóbb alternatíva oda-vissza 287 ezer forint. Ennyi pénzért 24 órát utaznak és át is kell szállniuk Németországban. Ez repülővel drágább (mintegy 430 ezer forint augusztusban extra csomagok nélkül), de lényegesen gyorsabb, ami nem elhanyagolható, ha az ember szabadságai szűkösek. Azt sem szabad elfelejteni ugyanakkor, hogy a repülőjegyek ára tág határok között változik a kereslet függvényében.
A helyi közlekedést mindkét esetben meg kell oldani, bár a pályaudvarok jellemzően a városokon belül vannak, szemben a repülőterekkel. A hosszú utazási idő ugyanakkor sokakat elriaszthat a vonattól és inkább hajlandóak kifizetni a drágább repülőjegyet, még ha az sokkal ártalmasabb is a környezetre.
Akit zavar a tömeg és szívesen spórolna, jól teszi, ha elgondolkozik az őszi utazási alternatívákon. Ez most még döntés kérdése, de ha lehet hinni a klímaváltozással kapcsolatos előrejelzéseknek, akkor évek múlva elviselhetetlenül hosszú hőségriadókkal kell számolni Európában is, nem beszélve a fellobbanó tüzekről.
Szeptemberben még a tengerek hőmérséklete sem csökken számottevően, ugyanakkor a szállások és az utazás is olcsóbbak (repülővel mindenképpen). Abban is biztosak lehetünk, hogy munkaadónk és a kollégáink is örülni fognak, ha nem nyáron vesszük ki a szabadságunkat.
Mi lehet a megoldás?
Az utazás ideje mellett nem feltétlenül kell leragadni annál sem, hogy egy bizonyos távolságon túl csak a repülő az egyetlen alternatíva. Egy jól megtervezett, több megállóval és egy-egy napos ott-tartózkodással tűzdelt út igazi nagy kaland lehet, és könnyedén megoldható akár vasúttal is. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ma már a legtöbb város kínál több mikromobilitási lehetőséget az autómegosztástól kezdve a bérelhető kerékpárokon és rollereken át a tömegközlekedésig.
Ha még nem is látszik egyértelműen, a tömegturizmus változáson megy keresztül, amelyet nemcsak a klímaváltozás kényszerít ki, de a járványoktól való félelem is hajt. Nem szabad a megszokásoknál maradni legyen szó az utazás idejéről és módjáról vagy akár hosszáról.
Ez a változás nemcsak a turizmuson látszik, hanem az élet egyéb területein is, mint a közlekedés, az otthoni energiafogyasztás, vagy egy olyan káros szenvedélyen is, mint a dohányzás. Terjednek az elektromos autók, a tetőre szerelt napelemek és egyre többen tájékozódnak a dohányzás füstmentes alternatíváiról is. Ezzel nem csak saját egészségüknek, de környezetüknek is jót tesznek, hiszen ma már tudjuk, hogy nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért. A füstben keletkező közel hétezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, azaz az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
Mint ahogy a közlekedés által kibocsátott káros anyagokat is úgy lehet a legjobban csökkenteni, ha nem égetünk üzemanyagot, úgy a lehető legjobb az, ha valaki rá sem szokik a dohányzásra. Aki már dohányzik, annak minél hamarabb abba kell hagynia, hiszen már az első cigaretta mentes naptól jelentősen csökkenek a kockázatok. Ugyanakkor sokan, bár tisztában vannak az egészségügyi kockázatokkal, nem teszik le a cigarettát. Hazánkban több mint 2 millió, a világon pedig több, mint 1,1 milliárd ember dohányzik, így nekik mindenképpen érdemes tájékozódniuk az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. A tudomány fejlődésnek köszönhetően ma már léteznek ugyanis olyan füstmentes technológiák, amelyek működése során nem történik égés és nem keletkezik füst sem, így használatuk a hagyományos dohánytermékekkel összehasonlítva lényegesen alacsonyabb károsanyag-kitettséggel jár.
Ilyen füstmentes technológia például az elektronikus cigaretta, a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, vagy a dohányhevítéses technológia. Előbbi egy nikotintartalmú folyadék hevítésével állít elő nikotinpárát, a nikotinpárna kémiai reakció útján, a szájon át szabadítja fel a nikotint, míg a dohányhevítéses technológia esetén az égésnél alacsonyabb hőmérsékleten keletkezik dohány- és nikotinpára.
Fontos kiemelni, hogy e technológiák sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak például nikotint, amely amellett, hogy addiktív, megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát is. Bár a füstmentes alternatívákkal akár 70-95 százalékkal csökkenthető a károsanyag-kitettség, a károsanyag-kibocsátás csökkenése és az egészségkárosító hatás közötti összefüggés vizsgálatára azonban még további hosszútávú kutatások szükségesek.
Az ártalomcsökkentés túlmutat a dohányzáson, mindenkinek, akit aggasztanak a környezeti anomáliák, az erdőtüzek és az aszály, érdemes átgondolni eddigi utazási, közlekedési és energia-fogyasztási gyakorlatát és apró lépéseket tenni annak érdekében, hogy a Földünket és a természeti erőforrásainkat megőrizzük.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.