Sok olajtermelő ország egyetért azzal, hogy a világ olajtermelését befagyasszák a januári szinten - derült ki Alekszander Novak orosz energiaügyi miniszter szavaiból, amelyet a Wall Street Journal (WSJ) idézett. A politikus szerint a kitermelés 73 százalékáért felelnek azok az országok, amelyek készek csatlakozni az ezzel kapcsolatos előzetes megállapodáshoz.
Az utóbbi Katar, Oroszország, Szaúd-Arábia és Venezuela között jött létre a múlt hónapban. A kezdeményezők úgy fogalmaztak, hogy készek a saját kitermelésük befagyasztására, ha a többi olajhatalom is csatlakozik hozzájuk. Venezuela és Oroszország a napokban jelezte, hogy március közepére össze akar hozni egy tanácskozást a tervet támogató országok képviselőinek részvételével.
Hogyan ellenőrzik?
Novak szerint a legkomolyabb problémát a megállapodás betartásának ellenőrzése okozza. Ezzel mások is egyetértenek: a WSJ idéz OPEC-forrásokat, amelyek kételkednek abban, hogy az oroszok tartanák a szavukat, miután igen nehéz lesz megtalálni azokat a helyszíneket és időpontokat, amikor ellenőrizhetik a kibányászott olaj mennyiségét.
Felmerülhet a gond, hogy Irán, amely fel akarja tornászni olajexportját az atomprogramja miatt bevezetett, majd idén feloldott ENSZ-szankciók előtti szintre, megtorpedózhatja a befagyasztás sikerét. Az orosz miniszter azonban nem tart ettől.
Beállnak a sorba
Ráadásul Irán megfontolhatja a csatlakozást a korlátozáshoz, amint sikerült napi 3,9 millió hordóra növelnie kitermelését. Ezt augusztusra szeretnék elérni - derült ki a perzsa ország energiaügyi minisztériumának háttérintézményénél dolgozó Mehran Amirmeoeini szavaiból.
Irak, amely szomszédjához hasonlóan növelni akarja exportját, szintén csatlakozhat, ha elérte ezt a célt. Az elmúlt napok nyilatkozatai alapján az OPEC-tagállamok többsége, Equador, Kolumbia, Mexikó és Nigéria is kész részt venni a korlátozásban.
Rekordszinten a kitermelés
Ha végül összejön a korlátozás, akkor sok ország - köztük a két legnagyobb, Szaúd-Arábia és Oroszország - közel rekordszinten fagyasztja be a kitermelését. Novak szavaiból arra következtethetünk, hogy reményeik szerint ennek ellenére feltornászhatják a fekete arany árát hordónként 50-60 dollárra. Ez a benzinkutakon is visszahozhatná az egy-másfél évvel ezelőtti árakat. (Mivel a magyarországi üzemanyagárakat alapvetően az olajár és a dollár árfolyamának alakulása határozza meg, ez a helyzet minden bizonnyal komoly drágulást jelentene a magyar töltőállomásokon is - a szerk.)
Az efeletti ár újratermelné a túlkínálatot, mivel újra versenyképessé tenné az észak-amerikai olajpala-kitermelőket, amelyek gyorsan újra tudják indítani az alacsony - 30 dollár körüli - olajár miatt leállított kútjaikat. Már a kitermelés esetleges korlátozásával kapcsolatos hírek is segítettek március elejére 34-36 dollár/hordóra feltolni a fekete arany árát.
Ezerrel pumpálnak
Az OPEC januárban naponta 31,61 millió hordó olajat hozott felszínre, ami közel félmillióval kevesebb a 2015. júliusinál, ám több a 31,28 milliós négyéves átlagnál - idézte a Bloomberg világ két legnagyobb olajipari tanácsadó cégének (IEA, EIA) adatait. A kartellnél egyébként napi 30 milliós limit van érvényben.
Szaúd-Arábia napi 10,2 millió hordóval vette ki részét az OPEC kitermeléséből, ami több a decemberinél, viszont 300 ezer hordóval kevesebb a legutóbbi, 2015. augusztusi csúcsnál. A világpiaci túlkínálat az elmúlt év végén több mint napi kétmillió hordóra nőtt a 2015. közepi 1,62 millióról.
Oroszországban januárban naponta 10,88 millió hordó olajat hozhattak a felszínre, ami kicsit nagyobb a decemberi 10,80 milliónál. Ez a Szovjetunió összeomlása utáni időszakban rekord, korábban a nyolcvanas évek közepén volt százezer hordóval e felett a kitermelés.
Nem bíznak egymásban
A befagyasztás ötlete azt követően merült fel, hogy világossá vált: egyetlen olajhatalom sem hajlandó csökkenteni exportját annak érdekében, hogy támaszt adjon a piaci árnak. Ali al-Naimi, szaúdi olajminiszter, az OPEC de facto vezetője azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy a kitermelést azért nem lehet csökkenteni, mert az érintett országok nem bíznak egymásban.
Az OPEC-orosz viszony történetében nem látunk példát arra, hogy az utóbbi ország cégei csökkentették volna kitermelésüket az árak növelése érdekében - fejtegette a Bloombergnek nyilatkozva James Henderson, az oxfordi energiaintézet szakértője. Ennek praktikus technikai okai is vannak azon túl, hogy így azonnal hasznát látták a mások - leginkább a szaúdiak - exportcsökkentése okozta áremelkedésnek.
Szibéria
Szibériában, ahonnan az orosz olaj java érkezik, köztudomásúan akár mínusz 40 Celsius-fokra is leeshet a hőmérséklet télen. Ez eleve komoly kihívást jelent bárkinek, aki el akarja zárni az olajcsapokat. A kitermelt olajnak és gáznak magas a víztartalma. Ha leállítják a csövekben az áramlást, ez azonnal megfagy - fejtegette Mihail Pszenyicin, aki 10 évet húzott le az orosz olajiparban.
Nyáron nem fenyeget ez a veszély, de van helyette más. Ha hosszú időre leállítják a kitermelést, akkor só és más melléktermékek halmozódhatnak fel az olajkitermelő rendszerekben. Emiatt azután könnyen előfordulhat, hogy az újraindított kutak soha többé nem biztosítják azt a hozamot, amit korábban produkáltak - fejtegette Makszim Necsajev, az IHS tanácsadó cég szakértője.
Dollármilliárdok
Persze az exportot elvileg úgy is csökkenteni lehet, hogy tárolókban raktározzák a kitermelt fekete aranyat. Az oroszoknak azonban kevés tárolókapacitásuk van, amit jelenleg teljesen kihasználnak. Az új olajraktárak építése, amelyek megfelelőek lennének jelentős mennyiségű olaj hosszú idejű tárolására, dollármilliárdokba kerülne.
El lehet pakolni az árut lehorgonyzott tankhajókban is, ám az oroszok ez ügyben sem állnak jól. Napi kitermelésüknek nagyjából 0,1 százalékát tudnák spejzolni hajókban. A tankerbérlés megint csak brutális költségekkel járna.
Pénzügyi manőverek
A kitermelést pénzügyi ösztönzőkkel is szabályozhatják. Anton Sziluanov pénzügyminiszter nemrégiben arról beszélt, hogy növelhetik a termelési költségek adóztatásából származó bevételt, mégpedig úgy, hogy az adómentes költségszintet 15 dollár/hordóról 7,50 dollárra viszik le - idézte a tárcavezetőt a RIA Novosztyi hírügynökség.
Ezzel több mint ezer milliárd rubel (13 milliárd dollár) többletbevétel folyhatna be a költségvetésbe, feltéve, hogy az olaj világpiaci ára 30 dollár/hordó körül alakul - mondja Alekszander Kornyilov, az Anton befektetési bank olaj- és gázipari elemzője. Ebből a forrásból feltölthetnék a kormány zsebét és az adóváltoztatással arra ösztönöznék a cégeket, hogy csökkentsék drágán működő, régi kútjaik kitermelését.
Nem jutnak előre?
Ez azonban nem az a gyors piaci beavatkozás, amelyet elsősorban a gazdasági összeomlás szélén táncoló Venezuela (az OPEC-tagaja) szeretne. Leghamarabb az októberben beterjesztett költségvetésben lehetne elfogadtatni a parlamenttel, s így 2017. január 1-jétől léphetne életbe.
Mecsajev úgy vélte, hogy a világ olajhatalmai - akárcsak tavaly - idén sem fognak érdemben túllépi azon, hogy tárgyaljanak a termelési megállapodásokról. A csúcsra járatott kitermelés befagyasztása ezen a szinten - feltéve, hogy végül minden jelentős olajhatalom belemegy a dologba, aztán pedig betartják az egyezséget - nem cáfolja meg ezt a vélekedést.