Úgy tűnik, eljött az ideje annak, hogy a vállalatvezetők és marketingeseik ne verjék büszkén a mellüket azért, milyen jelentős kapcsolatokat építettek ki Kínában. Az évtizedeken át tartó két számjegyű növekedés után a világ második legnagyobb gazdasága lassul, ami arra készteti a világ különböző részein működő cégek irányítóit, hogy újragondolják Kína-stratégiájukat - írja a CNBC.

A hírportál 51 európai és ázsiai cégvezetőt kérdezett meg arról, hogy milyen hatást gyakorolhatnak vállalatára a Kínában történő események. Hatvan százalékuk úgy véli, hogy az ottani változások jelentik a legnagyobb veszélyt a cégükre, 20 százalékuk szerint általában a feltörekvő piacokon kibontakozó káros fejleményektől kell a leginkább tartaniuk.

A megkérdezettek 10 százaléka attól fél, hogy a halvány fogyasztói kereslet is gondot okozhat cégének, és ugyanekkora azok aránya, akik az válságzónák erősödő politikai feszültségétől is tartanak. Talán meglepő, de egyik válaszadó sem jelölte meg félelmei között az eurózóna szétbomlását, vagy a vállalata ellen indított kibertámadást, vagy a terrorizmust.

Mit mutat a mutató?

A kínai gazdaság gyors lefékeződésének lehetősége nem újdonság a szakértőknek, ám az elmúlt hónapok felerősítették az ezzel kapcsolatos félelmeket. Egymást követték a vészjósló fejlemények. A gazdaság lassulását tükröző makroadatok jelentek meg, majd ezt követően zuhanórepülésbe kezdtek a tőzsdék. A pekingi vezetés ennek nyomán két lépésen kissé leértékelte a jüant.

Elemzők szerint nyugati társaihoz képest ugyan gyermeknek számít a Shangazi Composite index, ám ettől még eléggé idegesítő rángásokat mutatott be. Az idei június közepét megelőzően egy év alatt 54 százalékkal erősödött, majd miután 5166 ponton elérte csúcsát 57 nap alatt 38 százalékot gyengült. Ezzel elvesztette összes idei nyereségét.

Az elemzők úgy vélik, hogy a mutató immáron elszakadt a gazdasági alapoktól, azoktól függetlenül mozog. Ezért sokak szerint a kínai vezetőket is felelősség terheli: a piaci jellegű gondok kezelésében járatlan gazdaságpolitikusok nem tesznek eleget a helyzet rendezése érdekében. Ezek a tényezők hozzájárultak ahhoz, hogy a kínai tőzsdei fejlemények alaposan megmozgassák a világ többi börzéjét. is.

Hogy jutottunk ide?

A cégvezetőknek viszont jól jönnek ezek a körülmények. Ha tőzsdeindexek nem igazán tükrözik a gazdasági fundamentumokat és a nagy kilengésekhez hozzájárulnak szubjektív vezetői hibák, akkor elmondhatják, hogy a cégüket nem is érintik olyan súlyosan a fejlemények és továbbra is bíznak a feltörekvő gazdaságok erősödésében.

Más szakértők azon vannak kiakadva, hogy válhattak ennyire függővé a világ nagyvállalatai egy ázsiai gazdaságtól. Azt hiszem, nevetséges, hogy a világcégek, Európa, Japán, az USA, egy szóval mindenki Kínára figyel. Hogy ennyire megfog bennünket, ami ott történik - fejtegeti Bob Janjuah, a Nomura vezető tanácsadója.

No problem

A komoly veszély ellenére a felmérésben megszólaló pénzügyi vezetők többsége nem tulajdonít különösebb jelentőséget a jüan leértékelésének. A válaszadók 70 százaléka semmilyen veszélyt nem lát, 30 százalékuk úgy véli, hogy ez kissé rontja vállalata Kínába irányuló exportjának versenyképességét, ötödük szerint kissé visszaeshet a kínai vevőkhöz irányuló kivitelük.

Hasonló a válaszokat kaptak a felmérés készítői arra a kérdésre, hogy mennyiben érinti a jüan leértékelése a megkérdezettek cége, illetve kínai konkurenseik piaci versenyét. A válaszadók 60 százaléka szerint semennyire, 30 százalékuk szerint kicsit, tíz százalékuk pedig nem tudott felelni erre a bonyolult kérdésre.

A CNBC példaként idézi az orosz Rusal alumíniumipari óriást, amelynek vezetője úgy látja, hogy bár a jüan leértékelése valamelyest javítja kínai versenytársaik piaci esélyeit, a 2,5 százalékos gyengülés kevés ahhoz, hogy számottevő hatása legyen. Úgy látják, hogy a kínai vezetés nem akarja devizaháborúvá fokozni az árfolyam-korrekciót. A mostani átváltási arányok fenntarthatók, nem igazán érintenek olyan cégeket, mint a Rusal.