Sok kétségbeejtő anyagi helyzetben lévő bolgár mit sem törődve az áramütés veszélyével napi rendszerességgel lopja az áramot. Szófia külvárosában, ahol az elmúlt hetekben erőszakos megmozdulások voltak a többszörösére emelkedő áramszámlák miatt, mindennapos jelenség a mérőórákat megkerülő vezetékek látványa vagy az olyan drótoké, amelyek a szomszéd elektromos csatlakozásához vezetnek. Számos további trükk is van, például fogpiszkálóval kipöckölik a lépcsőházi világítás kapcsolóját, miután rácsatlakoztak a közös költségből fizetendő rendszerre - mondta el a Reutersnek Lora Todorova, a bolgár főváros egyik panellakótelepének lakója.

Az emberek egyáltalán nem szégyellik magukat azért, hogy megrövidítik a szomszédjukat. A lakótelepen láttak olyan zajos-fényes éjszakai partit, amelyet egy a tartozások miatt az áramszolgáltatásból kizárt lakásban tartottak. Egyesek a gáztűzhellyel fűtenek, mert nem tudják fizetni az elektromos fűtést, mégis havi 150 levás (100 dollár) áramszámlákat kapnak, ami több mint fele a havi átlagnyugdíjnak. Todorova szerint a rendőrség semmit sem tesz az áramtolvajok lefülelése érdekében.

Rendőrt minden villanyóra mellé!

Minden reggel ellenőrzöm a villanyóra körüli részt, hogy nem csatlakoztattak-e rá egy vezetéket, és ugyanezt teszem azután is, hogy hazaérek a munkából - mondja Todorova. Ennek ellenére éjszaka lopják az áramot tőlem is. Nem tudok napi 24 órák keresztül strázsálni a villanyóra előtt. Az áramlopásokról éppen azért nincsenek pontos adatok, mert a veszteségek egy része nem a szolgáltatóknál, hanem a megcsapolt szomszédoknál jelentkezik.

A cégek állítása szerint a megtermelt áram 15 százalékát veszítik el az erőművek és a fogyasztók között. Ez nem tűnik vészesen többnek a régió valamivel tíz százalék alatti átlagánál, ám egyes elemzők szerint a valós veszteség 25 százalék. A cseh CEZ bulgáriai leányvállalatának hálózati vesztesége 28 százalék volt 2012 első felében. A cég a hatóságokkal együttműködve akarja az emberekkel megértetni, hogy amit csinálnak, az rontja az áramellátás biztonságát és életveszélyes.

Politikai bénultság

Hat évvel Bulgária európai uniós csatlakozás után az ország kaotikuson működik, az irányítási hierarchiát teljesen befonta a korrupció. Brüsszel mindent elkövetett az utóbbi legyűrésére, ám hiába. A Transparency International szerint Bulgária az EU második legkorruptabb országa. Az utcai zavargások miatt kialakult kormányválság nyomán kiírt választásokon a jövő hónapban várhatóan döntésképtelen parlament jön létre.

A konzervatív Bojko Boriszov, a távozó miniszterelnök minden lehetőséges koalíciós partnerét elidegenítette magától. Fő ellenfele, a szocialista Szergej Sztanisev kijelentette, hogy nem lesz miniszterelnök, ha pártja - amely a kormánypárttal azonos támogatottságot élvez a közvélemény-kutatások szerint - győzne. Egyesek úgy gondolják, hogy a semmiből léphet elő egy új politikai erő, ahogy Olaszországban Beppe Grillo humorista Öt Csillag Mozgalma tette.

Mocsár

A bolgár népesség hét százalékkal, 7,3 millió csökkent az elmúlt évtizedben, miután a jog uralmának hiánya, a korrupció és a gyenge infrastruktúra hármasából összeálló mérgező keverék elüldözi az embereket az országból. Nem véletlen, hogy Nagy-Britannia, Németország és más nyugat-európai országok blokkolják Bulgária és Románia csatlakozását a schengeni övezethez. Rettegnek attól, hogy a vendégmunkások és a kivándorlók tömegei indulnak el a Balkánról nyugatra, ha ez még könnyebbé válik.

Az egymást követő bolgár kormányok képtelenek voltak kideríteni, ki állhat a több száz gyilkosság mögött, amelyek a kilencvenes évek végétől kezdve szabályosan beszennyezték Szófia és más városok utcáit. Ezeket nyilvánvalóan a szervezett bűnöző bandák követik el. A nyugati megfigyelő elrettenve látja a mindennapi, alsó szintű korrupciót is, elsősorban a kórházi hálapénz rendszerének működését.