Az Electricite de France (EdF) arra készül, hogy tovább kell majd csökkentenie a nukleáris erőművei termelési szintjét, mivel a hőség megemelte a folyók hőmérsékletét. Az energiaválsággal fenyegető helyzet az Európai Unió második legnagyobb gazdaságát fenyegeti - írja a Bloomberg.
Az EdF, mely összesen 56 nukleáris blokkkal eglsz Európa legnagyobb atomenergia-termelője, átlalában nettó áramexportőrént működik, de az állami vállalat most azt közölte, hogy a Rhone- és a Garonne-folyók mellé épített erőműveit nagy valószínűséggel vissza kell fogniuk, kevesebb áramot fognak termelni a hőhullám, illetve az emiatt emelkedő folyóhőmérséklet miatt - mivel a melegebb víz korlátozza a hűtési lehetőségeket.
A termelés visszafogása azzal fenyeget, hogy tovább drágítja az áramot Franciaországban - és ezen keresztül egész Európában. A Bloomberg szerint az eddigi legszárazabb július Franciaországban is nyomatékosítja a melegedő éghajlat "létfontosságú infrastruktúrára gyakorolt hatását".
Paks: ugyanaz a probléma
A túlmelegedő folyó probléma nem csupán franciaországi jelenség, a paksi atomerőművet is érinti. Ha a Duna 25 Celsius-fok feletti szintre melegszik – jelenleg éppen felette van e limitnek – az atomerőmű feletti szakaszon, a magyar nukleáriás erőművet jogszabály kötelezi arra, hogy a hűtővize Dunába keverése után a folyó ne legyen 30 Celsius-foknál melegebb. Ha mégis így lenne, az erőművet vissza kell terhelni.
A paksi atomerőmű kommunikációja ugyan arról szól, hogy a biztonság nincs veszélyben, de erről az alaphír sem szólt. Az viszont elgondolkodtató, hogy a MAVIR honlapján közölt nettó üzemi telejesítményadatok alapján jelen pillanatban is 1800 MW körüli a paksi össztermelés. Az atomerőmű cég ezzel kapcsolatban annyit elismert, hogy blokkonként 20-40 MW teljesítményesés történt, ez a négy blokkra számoltan viszont épp 80-160 MW mínuszt jelent.
A jelenlegi paksi helyzet ráadásul nem is az első – 2019-ben, és 2018-ban is nagyon hasonló helyzet állt elő; azonban mindkét alkalommal csak augusztusban volt túl meleg a folyó vize – idén viszont már júliusban is előfordult.
Csak 49 százalék
A magyar szabályozáshoz hasonló a franciaországi is: az EdF-nek csökkenteni kell a nukleáris áramtermelést, vagy le kell állítania az adott atomerőművet, ha a hűtéséről gondoskodó folyó hőmérséklete elér egy bizonyos küszöböt. A Bloomberg azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy Franciaországban nem csak most, a nyár folyamán korábban is már többször előállt ez a helyzet.
Legutóbbi a 2 x 1350 MW teljesítményre képes St. Alban-i atomerőművet kellett korlátozni, ahol szombat óta csupán 700 megawatton "pörög". De ugyanez a döntés a tricastini erőműben (4x900 MW) is, ahol mindössze 400 MW kapcsolható fel a hálózatra.
Az EdF becslése szerint 2022-ben az elmúlt 30 év legalacsonyabb termelési szintjét fogják produkálni. A kényszerű leállások, visszafogások mellett az atomerőművek egy részén karbantartás és javítások zajlanak, már az is sikernek számít Franciaországban, hogy hétfőtől a nukleáris kapacitás 44-ről 49 százalékra tudott nőni annak köszönhetően, hogy két, korábban karbantartásra rendelt blokkot a munkák elvégzését követeőn vissza tudtak kapcsolni a hálózatra.
Nem okozhat meglepetést
A felmelegedés és a rekordokat döntögető forróságok, illetve az éghajlatváltozás atomerőművekre gyakorolt hatásával nem most szembesül a világ. Az Egyesült Államokban, ahol jelenleg is 93 atomerőművi blokk dolgozik, Fukusima katasztrófája (2011) után a nukleáris szektor szabályozására hivatott NRC összeállított egy jelentést arról, hogy az amerikai nukleáris erőművekre „leselkedő veszélyekre” (tengerszint-emelkedés, extrém vihartok stb.) milyen mértékben felkészítettek az infrastruktúrák. Ebből a jelentésből a Bloomberg 2019-ben publikált egy látványos, informatív anyagot, melyben több tucat "nem védett" atomerőművet is megnevezett.
A regulátor és az erőmű-tulajdonosok közötti levelezést is feldolgozó gazdasági lap összegzése szerint az NRC vizsgálódása alapján az Egyesült Államokban a ma is működő atomerőművek közül 54-et nem úgy terveztek, hogy kezeljék a rájuk háruló árvízveszélyt, 53-at nem úgy építettek, hogy ellenálljon az intenzív csapadék jelentette kockázatoknak, 25 esetében nem vették figyelembe az adott régió folyó vizeinek jelenlegi árvízi előrejelzéseit, 19-et nem terveztek az adott területen várható maximális viharhullámra – és így tovább.
Az NRC jelentésnek azonban mégsem lett tényleges következménye. 2019-ben a biztonság fokozására vonatkozó szabályozási terveket a republikánus többségű vezetés megakasztotta és gyakorlatilag meg nem történté tette. A törlést azzal indokolták, hogy a javaslatok megvalósíthatósági költségeit a nukleáris ipar nem tudja elfogadni, és amúgy is kis valószínűségű eseményekről lenne szó.