A magyar médiában ugyan mostanában kapott nagy hangsúlyt a koszovói emberek tömeges kivándorlása, miután a kormány napirendre vette a bevándorlás kérdését és ezzel egyidejűleg felgyorsult a folyamat, ám valójában 2014 augusztásban kezdtek menekülni az emberek a balkáni országból.

A nyár vége és december között 100 ezren hagyták el otthonunkat, majd 2015 elejétől további 50 ezer koszovói döntött a menekülés mellett - írja az Inserbia hírportál a koszovói Bota Sot napilapra hivatkozva. Ezeket az adatokat senki sem hajlandó hivatalosan megerősíteni - derül ki a pristinai újság cikkéből.

Ha azonban az információk megfelelnek a valóságnak, akkor csupán a 100 ezres szám azt jelenti, hogy az 1,8 milliós Koszóvót néhány hónap alatt elhagyta lakosságának hat százaléka. A statisztikai hivatal szerint ebből 1,7 millió albán, százezer pedig szerb.

Iszonyú

A miniállam kormánya ugyan azt állítja, hogy megtették az első lépéseket a tömeges emigráció megállítására, ám pristinai értelmiségiek úgy fogalmaznak, hogy ez a legnagyobb elvándorlás az ottomán birodalom uralma óta. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Koszovó "irgalmatlanul kiürülhet", a helyzet riasztó, következményei beláthatatlanok. A kormánynak nem csupán ígérgetnie kell, hogy tesz valamit, hanem valóban cselekednie kell.

Hakif Bajrami történész professzor úgy látja, hogy az albánok tömeges menekülése mögött a világ nagy erőinek összeütközése keresendő. Kollégája, a demográfiával is foglalkozó Rifat Blaku Koszovó tektonikus megrázkódtatásáról beszél. Dukagjin Gorani elemző szerint a kivándorlás az albánok tiltakozása a kormány gazdaságpolitikája ellen. Egy másik szakértő Fatmir Seholi arra hívja fel a figyelmet, hogy egyetlen koszovói kormány sem vette komolyan a nemzetközi figyelmeztetéseket az országban zajló folyamatokkal kapcsolatban.

Rettenetes

Pedig ezek világosan jelezték, hogy nagy a baj. A Koszovóban is tevékenykedő Teréz Anya Szövetség jótékonysági szervezet adatai szerint a lakosság 18 százaléka él különlegesen rossz körülmények között, azaz napi 90 eurócentből (275 forint). Az emberek további 27 százaléka napi 1,40 euróból (428 forint) tengődik. A munkanélküliségi ráta 60 százalék!

Seholi szerint az ország legnagyobb ellensége a korrupció, a szervezett bűnözés és az a gyakorlat, hogy a helyi intézményekben klientúrák alakulnak ki, hogy csak ezek tagjai kaphatnak munkát. Az emberek változásokat vártak a júniusi választások után, de semmi sem történt, így reményüket vesztették, és most családjuk épségét is kockáztatva az EU-s országokba igyekeznek. A menekültek 40 százaléka gyermek!

Kíméletlen gyermekmunka

Az irtózatos szegénység miatt rengeteg gyerek hagyja el az iskolát, és próbál valamilyen munkával pénzhez jutni - derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) jelentéséből. Sokszor tízéves gyermekek próbálnak megélni kemény mezőzgazdasági munkából, szemétguberálásból, kéregetésből, utcai árusításból vagy más fizikai munkából. Előfordul, hogy növényvédő szerekkel dolgoznak, illetve a szeméttelepeken egymást taposva próbálják kiszedni a mocsokból a "legjobb" darabokat. Mindez hosszú távú egészségkárosodást okoz. Az utcai munkák illegális tevékenységekhez kapcsolódnak. Az ILO és a kormány együttműködve próbálja visszaszorítani a gyermekmunkát. Eddig egy akciótervet sikerült összehozniuk, amely igyekszik ráirányítani a munkaadók és a munkavállalók szövetségei, illetve a helyhatóságok figyelmét a súlyos problémára. Emellett egy jelentés is készült a gyermekmunkáról és ajánlásokat fogadtak el a jelenség visszaszorítására.

Állítsák le!

Nem csak a magyar kormánynak okoz fejfájást a menekültáradat. Az Inserbia idézi Joachim Hermannt, a bajor tartományi kormány belügyminiszterét, aki azt követeli, hogy állítsák le menedékjogot kérő koszovóiak áradatát. Meg kell akadályozni, hogy egyesek visszaéljenek a német törvények e téren nyújtott lehetőségeivel. Naponta ezer ember érkezik buszokon és taxikon - mondta a politikus. Koszovót elhagyva Szerbián, Magyarországon és Ausztrián át jutnak el Németországba, amit Hermann botrányosnak tart.

Hashim Thaci, Koszovó miniszterelnök-helyettese elismeri, hogy riasztó a koszovóiak illegális beáramlása az uniós országokba, ám szerinte ezért az EU a felelős. A baj az, hogy Brüsszel halogatja a vízumszabályok liberalizálásával kapcsolatos döntést. Ez aggasztja a lakosságot, amely európainak érzi magát és joga van a szabad mozgásra - fejtegette hozzátéve, hogy szerinte az uniós döntés az év végéig megszületik.

Totális mélyszegénység

A koszovóiak túlnyomó többsége valóban gazdasági okok, a totális mélyszegénység és az abszolút nyomor miatt jön el Koszovóból - jelentette ki az MTI-nek adott interjújában az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) magyarországi szóvivője, Simon Ernő. "Valóban azt tapasztaljuk, hogy a koszovói kiáramlás döntően gazdasági okokkal függ össze, ám az onnan érkezők között is akadnak kivételek. Így bár túlnyomó többségük esetében a magyar hatóságok arra a döntésre jutnak, hogy a kérelmezők nem jogosultak menekültstátusra, az elmúlt években Magyarország néhány koszovói menedékkérőnek is rendre nemzetközi oltalmat biztosított" - jelentette ki, aki azt is hozzátette: menekültté akkor válik valaki, ha a hatóságok megadják neki a menekültstátust.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága napi szinten működik együtt a magyar hatóságokkal, illetve a probléma kezelésében közreműködő civil szervezetekkel is - mondta el. "Monitorozzuk a magyarországi helyzetet, a hatóságok tevékenységét. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy segítsük a probléma kezelését, így közreműködünk a jogszabályok előkészítésében is. Ha egy új jogszabály vagy rendelkezés készül, a magyar kormány kikéri a főbiztosság véleményét."

Az UNHCR ott van Koszovóban is, figyeli, milyen a helyzet ott, illetve milyen Szerbiában, hiszen a koszovóiak szárazföldi úton, Szerbián keresztül érkeznek Magyarországra. Simon szerint a növekvő számban kiáramló koszovói menedékkérőket illetően mindenekelőtt a koszovói helyzetet kellene rendezni. A lakosság túlnyomó többsége rendkívüli nyomorban és kilátástalanságban él, ami magyarázza, hogy az emberek télen, kisgyermekekkel is útnak indulnak. A koszovói problémát a szóvivő szerint döntően Koszovóban kell kezelni, ez pedig nyilvánvalóan nem menekültügyi, hanem annál jóval összetettebb kérdés.

Európai szintű megoldás kell

Az ENSZ nyomon követi, hogy az elmúlt hónapokban milyen folyamatok indultak el Koszovóból, aminek Magyarország köztes állomása. "A koszovói kérdés egész Európát érinti, arra európai szinten kell megoldást keresni - tette hozzá a szóvivő. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint a magyar hatóságok jobbára mindent megtesznek, amit a jelenlegi helyzetben meg tudnak tenni a szükséges eljárások megindítása, illetve lefolytatása érdekében. Ennek kapcsán Simon utalt arra: a Magyarországra érkezett koszovói menedékkérők száma tavaly szeptemberben mintegy négyezer, decemberben már több mint tizenkétezer volt, idén januárban és február eső hetében pedig már több mint tizennyolcezer koszovói érkezett Magyarországra.

A szóvivő szerint elismerés illeti a magyar kormányt azért, hogy a nehézségek ellenére továbbra is nyitva tartja az ország határát, teljesíti a nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségét. Az ország határainak nyitva tartását alapvetően fontosnak nevezte, emlékeztetve arra, hogy 1951 óta létezik a genfi menekültügyi egyezmény, amely az UNHCR működésének alapját képezi. Utalt arra, hogy Magyarország 1989-ben csatlakozott az egyezményhez. Mindegyik aláíró ország kötelezettsége a menedékjogot kérők beengedése, utána pedig annak kivizsgálása, hogy a kérelem megalapozott-e vagy sem - jelentette ki.

Simon szerint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának hivatalos iránymutatásai vannak arra vonatkozóan, hogy a menekültügyi őrizet, azaz a menedékkérők őrizetbe vétele csak a legvégső eszköz lehet, az csak rendkívül kivételes esetekben alkalmazható. A kormányoknak számításba kell venniük a lehetséges alternatívákat, például az óvadék intézményét - tette hozzá.