Az új uniós tagállamokban - köztük Magyarországon - nem lett átütő siker az EU nagy áttörést ígérő, eredetileg 2015-2017-re tervezett 315 milliárd eurós beruházási terve, a Juncker-terv - mondta Jyrki Katainen, az Európai Bizottság alelnöke, aki a közpénzekkel 15-23-szoros tőkeáttétellel magántőkét mozgósítani hivatott programot felügyeli és menedzseli.

A biztos az európai stratégiai beruházási alap (EFSI) eddigi működését értékelte Brüsszelben annak fennállásának egy éves évfordulóján, amelynek eredményeiről elégedetten nyilatkozott a Bruxinfo szerint. Brüsszel szerint a beruházási terv egy év után rácáfolt a kétkedőkre és az Európai Beruházási Bank (EIB) által eddig jóváhagyott 64 projekt végrehajtásához megítélt 9,3 milliárd euróból összesen 100 milliárd euró magántőkét sikerül mobilizálni. Azaz, a három éves program már első évében hozta a megcélzott 315 milliárd euró értékű magántőke-bevonás durván egyharmadát.

Az Európai Bizottság illetékes alelnöke a BruxInfónak nyilatkozva elismerte, hogy a Juncker-tervet a legnagyobb jóindulattal sem lehet átütő sikernek nevezni az új tagállamok többségében. Noha Ciprus és Málta kivételével az összes uniós tagállamba elért az EFSI "keze" és indultak a program keretében finanszírozott, főleg a kis- és középvállalkozásokat támogató beruházások, Közép- és Kelet-Európa nem kapkodott két kézzel a pénzügyi konstrukció és az abból finanszírozott beruházások után.

Katainen szerint a viszonylagos érdektelenségnek három fő oka van:

  • mindenekelőtt az, hogy a közép- és kelet-európai új tagállamok gondolkodásában még mindig szinte kizárólagos helyet foglalnak el a strukturális és a kohéziós alapból származó vissza nem térítendő támogatások;
  • emellett az új tagállamokban a bankszektor egyelőre nem látta meg a programban a lehetőségeket;
  • illetve mert egyes új tagállamokban nincs igazán kultúrája az állami és magánbefektetők partnerségén alapuló beruházásoknak, az úgynevezett PPP-nek.

Az új uniós tagállamok "életveszélyes fenyegetést" látnak az új, kölcsönökön alapuló támogatási modellben, ugyanis attól tartanak, hogy ez a vissza nem térítendő támogatásokra épülő kohéziós politikai modell végét is jelenti. Katainen viszont a Bruxinfo szerint kijelentette: a következő többéves keretköltségvetésben rendelkezésre álló pénzek zöme vissza nem térítendő támogatás marad, de növekedni fog a kölcsönök és a pénzügyi eszközök részaránya.

Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a bizottság ősszel a Juncker-terv meghosszabbítását készül javasolni. Az alelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ehhez és az EFSI meghosszabbításához nem lesz szükség a többéves pénzügyi terv megnyitására, mert véleménye szerint elegendő forrás van ehhez a büdzsében. Azt is kizárta, hogy az alap beindításához hasonlóan a kiterjesztéséhez is már kiadási tételekből - így a Horizon 2020 programból és az európai hálózatfinanszírozási eszközből - kelljen majd forrásokat átcsoportosítani.