Az újság szerint egyre világosabbá válik, hogy a kormányfő mindent megtesz annak érdekében, hogy az államfő oroszországi látogatása ne legyen sikeres - írja az MTI. Hat nappal a horvát államfő oroszországi útja előtt - amelyet maga Vladimir Putyin orosz elnök jelentett be október 3-án Moszkvában -, a horvát kormányfő nem engedélyezte, hogy kabinetje kulcsfontosságú miniszterei csatlakozzanak az elnöki delegációhoz.

Így Horvátországban marad Marija Pejcinovic Buric külügyminiszter és Martina Dalic gazdasági miniszter is, jóllehet főleg gazdasági témákról folynak a tárgyalások - írta a lap, amely szerint államtitkárok helyettesítik majd a minisztereket. Plenkovic ráadásul elhalasztotta a zágrábi orosz nagykövetség épületének átadását is, ami árnyékot vethet a régóta várt horvát-orosz találkozóra.

Kapcsolódó

Horvátországnak az orosz állam biztosított külképviseletet Moszkvában, ezért Zágrábnak ugyanígy kellene eljárnia. Davor Ivo Stier volt külügyminiszter még májusban Moszkvában megígérte Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, hogy ez a legrövidebb időn belül megtörténik. Az épületet nem sokkal később ki is választották, és az illetékes intézmények jóváhagyták az ingatlan átadását, de néhány nappal ezelőtt a külügyminisztérium ezt felülbírálta, és úgy ítélte meg, hogy az épület túl sokba kerülne.

Stier előtt hat évig nem járt horvát külügyminiszter Moszkvában, és Horvátországnak ezt megelőzően két és fél évig nem volt nagykövete Oroszországban. A lap szerint Kolinda Grabar-Kitarovic és Vlagyimir Putyin találkozása jó alkalom lett volna arra, hogy a két ország diplomáciai kapcsolata rendeződjön. Zágráb és Moszkva között ugyanis fagyos volt a viszony az elmúlt időszakban. A 2013-óta EU-tag Horvátország nyugati szövetségesei politikáját követte Oroszországgal szemben.

Nem az első konfliktus

A konfliktus a kormány és a államfői hivatal között mindazonáltal nem új keletű. Politológusok és újságírók többször is a szemükre vetették, hogy külön külpolitikát folytatnak, miközben mindketten a nagyobbik kormányzó párt, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) soraiból kerültek ki. Míg Kolinda Grabar-Kitarovic megpróbált közeledni a közép-európai országokhoz, ezen belül is a visegrádi négyekhez (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország), addig Plenkovic, akit a horvát sajtóban gyakran emlegetnek "brüsszeli csinovnyiknak", szigorúan Brüsszel-párti politikát folytat. (Le kell-e Magyarországnak feküdnie az oroszoknak?)

A lap emlékeztetett arra, hogy Andrej Plenkovic tavalyi megválasztása után egyik első útja Ukrajnába vezetett, ahol a többi között arról beszélt, hogy Horvátország segíteni fogja Ukrajna "békés reintegrációját", Krímet pedig mint "megszállt területet" említette. Erre orosz politikusok hevesen reagáltak. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban a horvát sajtónak úgy nyilatkozott: a béke még a 21. század második évtizedében sem magától értetődő Európában, mert a Krím félsziget törvénytelen elcsatolása és a kelet-ukrajnai konfliktus alapjaiban megkérdőjelezi a békét és a stabilitást az öreg kontinensen.

Horvátországban az államfőt közvetlenül választják meg, a mandátuma öt évre szól, és jórészt protokolláris feladatok ellátására korlátozódik a törvények szentesítése mellett. Az ország függetlensége óta sohasem volt felhőtlen a kormányfő és államfő viszonya, függetlenül attól, ugyanazon párt jelölte-e őket vagy sem. A legnagyobb ellentét Zoran Milanovic volt szociáldemokrata kormányfő és Grabar-Kitarovic között volt. Milanovic nem volt hajlandó még kezet sem fogni vagy fényképezkedni az elnök asszonnyal.