Irán árháború kirobbantásával fenyegeti a világ legnagyobb olajtermelő országait - derült ki az OPEC mai bécsi tanácskozása előtt a Financial Times tudósítása szerint. A perzsa ország, amelyet kiéheztetett a vitatott atomprogramja miatt bevezetett amerikai-európai kereskedelmi és pénzügyi embargó, napi 2,8 millió hordóról négymillióra emeli termelését akkor is, ha emiatt 20 dollárral - közel ötödével - esik az olaj hordónkénti ára.
A Brent 110 dollár/hordó körüli ára nincs ellenére az OPEC-ben tömörült államoknak, amelyek jelezték, hogy tartani kívánják napi 30 millió hordós termelésüket. Az kartell adja nagyjából a világ olajszükségletének harmadát. A 110 dolláros idei átlagárnak támaszt adott a kitermelés akadozása Nigériában és Líbiában, ami ellensúlyozza az egyesült államokbeli olajpala-termelés bővülésének hatását.
Belső harc
Az iráni fenyegetés mellett Irak is jelezte, hogy jövőre napi egymillió hordóval több olajat akar a felszínre hozni, amivel négymillióra emelkedne termelése. Így az OPEC többi tagja saját kitermelése visszafogására kényszerülhet, ha tartani akarják az 100 dollár/hordó körüli árat, amelyet félhivatalosan kívánatosnak tartanak.
Az iráni emelés lehetősége ugyanakkor attól függ, hogy működik-e a világhatalmakkal kialkudott megállapodása, amely szerint nagyobb betekintést ad nukleáris programjába, tovább bizonyos fokig korlátozza azt, cserébe azért, hogy az USA és az EU enyhítse a vele szembeni embergót. Az iraki tervek végrehajtása attól függ, hogy kezelni tudják-e az olajipar biztonsági és infrastrukturális problémáit.
Szaúd-Arábia könnyen visszafoghatja jelenleg rekordszinten, napi 10 millió hordón álló termelését, ha kell. A szaúdiak ugyanakkor óvatosak: az iraki és az iráni termelés felfuttatása, ha sikerül egyáltalán, időigényes, emellett az is bizonytalan, hogyan szól bele az árakba az USA-ban és Kanadában folyó olajpala-termelés.
Meglepő iráni ajánlat
A teheráni vezetés azt szeretné, ha az amerikai olajmultik, a Chevron és a ConocoPhilips bekapcsolódnának az ország olaj- és gázlelőhelyeinek feltárásába - idézte Bijan Zanganeh olajipari miniszter kijelentését a Wall Street Journal. A nyugati országok kormányai pillanatnyilag nem engedélyezik a cégeiknek, hogy Iránban tevékenykedjenek. A miniszter szerint a francia Total, a holland-brit Shell, az olasz Eni és a norvég Statoil szintén szívesen látott befektető lenne.
A két amerikai óriás a kilencvenes években megpróbált beszállni iráni projektekbe, de Washington gyorsan a lábukra lépett. Európai versenytársaik jelen voltak a piacon egészen addig, amíg az EU döntése miatt 2010-ben ki nem kellett vonulniuk. A cégeket a tilalmak mellett Teherán kemény üzleti feltételei is meggondolásra kényszerítik. Ezek szerint nem kapnak részesedést az olaj- és gázmezőkből, csak azok hozamának egy részére számíthatnak cserébe a feltárásában vállalt szerepükért. Irán nem ígéri, hogy ezen alapvetően változtatna.