Megfizethetetlen szintre, kilenc százalék közelébe nőtt a tízéves görög államkötvények hozama csütörtök délelőtt, miután a befektetők továbbra sem díjazzák a kormánynak azt a szándékát, hogy kiléptetnék az országot az EU-IMF segélyprogramból - jelentette a ransquawk.com hírportál. A hozam nyolc hónapja nem volt 8,5 százalék felett.

Az athéni tőzsdén folytatódott a részvényárak hanyatlása, ami magával rántotta a másik két érzékeny helyzetben lévő dél-európai állam, Olaszország és Spanyolország piacait is. Az ír, a portugál és a spanyol kötvényhozam is emelkedett. Az olasz bankok tőzsdei kereskedését felfüggesztették, mivel hanyatlásuk elérte a limitet. A madridi kormány kénytelen volt elhalasztani a mára tervezett kötvényaukcióit.

Az Európai Bizottság is igyekezett hűteni a kedélyeket azzal, hogy Simon O'Connor szóvivő csütörtökön kijelentette: a Bizottság együtt fog dolgozni Görögországgal annak érdekében, hogy a jelenlegi EU/IMF mentőcsomag idei kifutása után is támogassa a görögországi folyamatok javulásának zökkenőmentes folytatódását.  "Európa továbbra is minden szükséges eszközzel segíti Görögországot" - hangsúlyozta O'Connor.

Jön az államcsőd?

A kötvényárak elszabadulása ellenére nem valószínű, hogy Görögország fizetésképtelenné válik, azaz kénytelen lesz államcsődöt jelenteni - derül a CNBC háttérelemzéséből. Görögország irdatlan nagy, a GDP 175 százalékát meghaladó adóssághegyet görget ugyan maga előtt, ám elhalasztott kötelezettségei és kamatfizetési terhei nagyon alacsonyak.

Még fontosabb azonban, hogy a hitelek túlnyomó részével az eurózóna államainak tartoznak, nem az államkötvényeket felvásárló bankoknak. Korábban, 2009 és 2011 között fordított volt a helyzet, ezért fenyegetett a görög államcsőd azzal, hogy magával rántja az egész európai bankrendszert. Persze a német adófizetők - és eurózónás társaik - szép summát bukhatnak, ha a kénytelenek lesznek megengedni a görögöknek, hogy kitolják a kölcsönök visszafizetési határidejét vagy csökkentsék a kamatot.

A kötvénypiacon kialakult látványos pánik azt mutatja, hogy a piaci szereplők egyre idegesebbek az athéni politikai fejlemények láttán. Újra elkezdték beárazni a válság legrosszabb forgatókönyvének megvalósulását, nevezetesen hogy Görögország kilép az eurózónából.

Jön a drachma?

A görög euró elvesztése továbbra is lehetséges - véli Michelle Caruso-Cabrera, a CNBC vezető külgazdasági szakkommentátora. Részletesebben: elképzelhető, de nem valószínű. A végzetes forgatókönyv első fejezetét februárban játszhatja le a politikai elit. Akkor kell új elnököt választania a parlamentnek. Az államfőt Antonisz Szamarasz miniszterelnök jelöli, megválasztásához a 300 fős törvényhozás minősített többségének, 180 képviselőnek a támogatására van szükség.

Ha a kormányfő nem jár sikerrel, akkor jó eséllyel előrehozott választásokat írnak ki, amelyet akár júniusban megtarthatnak. Ha a szavazók hangulata a mostanihoz képest nem változik addig, akkor az Alekszisz Ciprasz vezette radikális baloldali Sziriza párt nyeri meg a voksolást. Ciprasz azt mondja, hogy meg akarja tartani a görög eurót, de csak azzal a feltétellel, hogy a hitelezők elengedik az államadósság zömét és bizonyos korábbi - az EU és az IMF által megkövetelt - gazdasági reformokat, megszorításokat visszavonnak.

Ezek a feltételek ellentmondanak egymásnak. Ha ugrik a euró, akkor ugranak a görög bankok is, ugyanis az előbbi szinte biztosan azzal járna, hogy csődbe mennének, mély gazdasági válságba taszítva Görögországot.

Látványos öngól

Ezt a vészterhes végkifejletet csak valószínűbbé teszi a kormánykoalíció múlt heti irányváltása. A konzervatív Új Demokrácia és a baloldali Paszok vezetője, Szamarasz kormányfő, illetve Evangelosz Venizelosz miniszterelnök-helyettes szinte megszállottjává lett annak, hogy Görögországnak ki kell lépnie az EU-IMF-segélyprogramból. Úgy okoskodhatnak, hogy ezzel kifoghatják a szelet a Sziriza vitorlájából, amely éppen - a nemzetközi donorok segítségéért cserébe vállalt - megszorítások elutasításának köszönheti népszerűségét.

Kosztasz Jordanidisz, az athéni ekathimerini.com internetes portál tárcaírója azonban úgy véli, hogy ez a fajta versenyfutás a támogatás elutasításában zsákutcába vezet. Szerinte ugyanis a Sziriza és Ciprasz nem keménykedő fellépésének köszönheti népszerűségét, hanem annak a bénázásnak, ahogy a görög politikai elit a 2010-ben kirobban adósságválságot kezelte. A pártok azzal vannak elfoglalva, hogy egymásra tolják a válságkezelés terhét - el akarják kerülni, hogy a ő népszerűségük menjen rá a kényszerű kemény intézkedésekre.

Mutyiország

Jordanidisz példaként hozza fel, hogy a hitelezők folyamatosan követelték a mindenkori kormányoktól az adófizetői bázis bővítését. Az Új Demokrácia és a Paszok azonban olyan kliensrendszert épített ki az elmúlt évtizedekben, hogy e kérés teljesítéséhez saját adókedvezményekkel, juttatásokkal, közalkalmazotti állásokkal magához édesített szavazóbázisához is hozzá kellett volna nyúlni.

A Kathimerini nyomtatott változata néhány hete címoldalon számolt be arról, hogy tízmillió eurónyi vállalati hitel egy bizonyos üzletember privát külföldi bankszámláján landolt. Egyetlen görög bank sem "emlékezett" arra, hogy engedélyezett volna olyan tranzakciókat, amelyek ezt lehetővé tették volna, és a jegybank sem "tudta", mi történhetett.

Görögországban a politikai elit pánikban van, az üzleti elit pedig a Sziriza-kormány regnálására készül, akármit is hozzon ez.