Miközben a jelenleg érvényes menetrend szerint az Egyesült Királyság március 29-én kilép az EU-ból, az egyik legfőbb közjogi méltóság váratlan döntése nyomán igen valószínűvé vált, hogy hosszú idővel meghosszabbítják ezt a határidőt - írja beszámolójában a Bloomberg. Ezzel Theresa May miniszterelnök politikai ellenfelei időt nyerhetnek ahhoz, hogy kikényszerítsék a válás újragondolását.

A kormányfő napok óta azon dolgozott, hogy március 20-án, az EU csúcstalálkozójának kezdete előtt harmadszor is visszavigye kormánya kétszer leszavazott brexitmegállapodását a törvényhozás elé, ám váratlanul kiderült, hogy ez a lépés nem hozható összhangba a precedensjog alapján működő brit jogrenddel. John Bercow, az alsóház elnöke, akinek feladatai közé tartozik, hogy döntsön a szavazásra kerülő javaslatokról, egy 1604-ben született szabályra hivatkozva megtagadta a kormány-előterjesztés napirendre vételét.

Felkorbácsolt indulatok

A több mint négy évszázados rendelkezés kimondja ugyanis, hogy nem lehet újra változatlanul a képviselők elé vinni egy olyan jogszabályt, amelyet egyszer elutasítottak. Magyarán a kormánynak egy lényegesen megváltoztatott szöveggel kellene előállnia. Válaszul dühödt reakciókat kapott a kormányoldalról: azzal vádolták, hogy a kormányjavaslattal szembemenő puha brexit útjára akarja terelni az országot, és hogy a parlament kezébe akarja helyezni a kilépési folyamat menedzselését.

Robert Buckland, a főállamügyész helyettese egyenesen azt állította, hogy Bercow jelentős alkotmányos válsággá mélyítette el a brexit miatt kialakult belpolitikai krízist. Ezután elindultak a próbálkozások a házelnök döntésének megkerülésére. Felmerült, hogy megkérik a királynőt a parlament feloszlatására, majd az új törvényhozási ciklus meghirdetésére, hogy ne ugyanabban az időszakban kerüljön a T. Ház elé a javaslat. Ezt azonban bölcsen elvették, belátták, hogy nem kéne a királynőt belekeverni a brexitkáoszba.

Jöhet a halasztás

További ötlet, hogy a szavazást március utolsó hetében tartanák meg abban az esetben, ha sikerülne meggyőzni elég képviselőt arról, hogy támogassák a kormány brexittervét. Ebben az értelmezésben nem a törvény szövege változna meg alapvetően, hanem a képviselők hozzáállása a törvényhez, hiszen eddig óriási többséggel elutasították azt, ám most már támogatják. Amellett, hogy vékony jégre léphet a kormány ezzel az értelmezéssel, a Guardian úgy tudja, hogy az észak-ír unionista párt (DUP) támogatását nem sikerült megszerezni, márpedig enélkül reménytelen a többség biztosítása a kormány javaslatának elfogadásához.

Összességében most már enyhén szólva valószínűtlen, hogy a brexittervről szerdán újra szavazzon a törvényhozás, ahogy az sem látszik sanszosnak, hogy bármilyen más megoldás az Egyesült Királyság és az EU rendezett válására többséget kapna a parlamentben. Ezért Maynek a múlt héten elfogadott parlamenti ajánlás szerint hosszabb halasztást kell kérnie az EU csütörtöki-pénteki csúcsértekezletén. Sajtóhírek szerint kilenc-tizenkét hónapos brexitcsúszás jöhet.