Nyilvánvalóvá váltak a brit kormány tagjai közötti ellentétek a brexittel kapcsolatban a hét elején: az egyik miniszter gúnyolódott a másikon, a harmadik szerint a második kicsit mintha össze-vissza beszélne - derül ki a Financial Times összefoglalójából. A hónap eleji választási bukás kezdi éreztetni a hatását.
Theres May miniszterelnök azt remélte, hogy a szavazók nagy győzelemhez juttatják a Konzervatív Pártot az előrehozott választásokon, amivel felhatalmazzák egy kemény brexit tető alá hozására. Ennek azonban éppen az ellenkezője történt, ami meggyengítette a kormányfőt. Ez nyithatott utat az előtt, hogy miniszterei nyíltan megfogalmazzák az uniós válással kapcsolatos véleményüket.
És ezek a nézetek igen távol állnak egymástól. Ezért a miniszterelnököt az a veszély fenyegeti, hogy egy ponton választania kell a kormányában és a pártjában meglévő eltérő törekvések között.
Első csapás
Az első csapást Philip Hammond pénzügyminiszter (képünkön) mérte Boris Johnson külügyminiszterre a német CDU konferenciáján. Kigúnyolta kollégájának azt az állítását, miszerint a brexitet meg lehet csinálni úgy, hogy s kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad, azaz a britek élvezhetik a függetlenség előnyeit a hátrányai nélkül.
Hammond megjegyezte, hogy igyekszik lebeszélni kollégáit az ilyen véleménynyilvánításoktól. Ami pedig a káposztát illeti, inkább úgy látja, hogy a feleknek elég okosnak kell lenniük ahhoz, hogy olyan nagy káposztát neveljenek, amelyből mindannyian jóllakhatnak.
Ennél lényegesebb megjegyzése volt, hogy lényegében állást foglalt egy többéves átmeneti időszak mellett, amelyben az Egyesült Királyság a tagja maradna az európai vámuniónak. Ez segítheti a kapcsolatok fokozatos átalakítását, azaz az ezzel járó gondok enyhítését, ám az a hátránya, hogy Nagy-Britannia az átmeneti időben nem tudna önálló külkereskedelmi megállapodásokat kötni más országokkal.
Második csapás
Az ötlet éppen ezért nem tetszik a brexitpártiaknak, köztük David Davis brexitügyi miniszternek, aki egyébként jó kapcsolatokat ápol a pénzügyminiszterrel. Hammond azzal védi álláspontját, hogy a négyéves átmeneti időszak alatt már megkezdhetnék az új kereskedelmi tárgyalásokat, csak éppen nem léptetnék érvénybe azokat.
Davis szerint kollégája ellentmondásba került magával, ugyanis korábban azt mondta, hogy az átmenet a kilépéstől - 2019 márciusa - maximum a következő parlamenti választásokig - 2022 - tartana, ami, ugye, legfeljebb három év. Davis egyébként azok álláspontját osztja, akik szerint már a brexit másnapján alá kell írni Nagy-Britannia új kereskedelmi megállapodásait legfontosabb gazdasági partnereivel.