A harmadik negyedévben Romániában volt a legnagyobb a gazdasági növekedés az Európai Unióban, a szezonálisan kiigazított érték kereken nyolc százalék volt - írta a Maszol annak kapcsán, hogy a siker csalóka „A teljesítmény mélyen a várakozások alatti, egy romló gazdaság képét mutatja. Lényegében, ha kivesszük a mezőgazdaságot, akkor becsléseink szerint a bruttó hazai termék (GDP) csökkent a második negyedévhez képest” – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza.
A gazdasági elemzők zöme két számjegyű növekedést várt, a Raiffeisen Bank például 10,5 százalékra számított. „… nagyon optimista növekedési forgatókönyveink voltak, főleg abból a meggyőződésünkből kifolyólag, hogy sikerül(t) ellenőrzés alatt tartani a járványt. Kiderült, hogy nem így van. A globális ellátási láncok megszakadása Romániát is sújtja. Az export nem megy jól, mert válságban van az autóipar is. Az infláció nagy, ami csökkenő fogyasztáshoz fog vezetni, ez pedig visszafogja a növekedést, mivel Románia gazdasága nagyban támaszkodik a fogyasztásra. Erre rátevődik az energiaválság is” – mondja Dragoș Cabat pénzügyi elemző.
„Az ősz és a tél folyamán a gazdaság növekedése csökkenni fog, az infláció nyolc százalékra nőhet, a politikusok pedig egész mással foglalkoznak, mint azokkal a sürgős dolgokkal, amiket meg kellene oldani. Már beszélhetünk a gazdaság túlfűtöttségéről. A növekedés meghaladja a potenciált, a deficitek pedig nagyok, ez a tökéletes koktél a gazdaság túlfűtöttsége számára” – véli Florian Libocor, a BRD vezető közgazdásza.
A bankok kivétel nélkül lefelé módosították az éves gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisaikat. Korábban az ING és a Raiffeisen voltak a legoptimistábbak, egyaránt 7,5 százalékos növekedést vártak, most már azonban csak 6,5, illetve 6,2 százalékosat. A leginkább borúlátó forgatókönyv a Transilvania Banké, amely már csak 6,1 százalékos növekedéssel számol a korábbi 7,3 százalékos előrejelzés helyett.