A 2008-2009-es pénzügyi válsághoz hasonló összeomlás ugyan nem várható, mert a bankrendszer sokkal egészségesebb és felkészültebb a megrázkódtatásokra, de egy "enyhe recesszió" az év első felében már nem tűnik elkerülhetőnek akkor sem, ha újra felpörög a termelés Kínában - mondta az MTI szerint Carsten Brzeski, az ING Bank vezető közgazdásza a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak.
A részvénypiaci árfolyamok zuhanásáról azt mondta, hogy a hét "fekete hétfővel" indult, de a tőzsdék esése "nem nagy dráma", hiszen a mutatók néhány hete még történelmi csúcson voltak. Nagy baj akkor történhet, ha a részvénypiaci folyamatok átgyűrűznek a reálgazdaságba, és például nehezebben jutnak hitelhez a vállalkozások. Éppen ezért helyes a német kormány azon törekvése, hogy áthidaló támogatásokkal segítse a "nagyjából egészséges vállalkozásokat" kilábalni a járvány miatti nehézségekből, abban a reményben, hogy nyáron ismét beindul a gazdasági növekedés - mondta Carsten Brzeski.
Clement Fuest, a müncheni ifo gazdaságkutató intézet elnöke az Augsburger Allgemeine című lapnak ugyancsak hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásai nem mérhetőek a 2008-2009-es pénzügyi válság világgazdasági következményeihez. Azonban a félelemnek és a várakozások romlásának hasonló szerepe van. Ezt mutatta meg "a tőzsdék fekete hétfője" is.
Számos fejlemény utal arra, hogy a német gazdaság recesszió előtt áll, és a visszaesés akár el is húzódhat. "Sajnos sok virológus állítja, hogy a járvány nyáron talán alábbhagy, de ősszel visszatér", és ebben az esetben elkerülhetetlen lenne a recesszió. Ezért a szövetségi kormánynak az eddig tervezettnél több támogatást kell biztosítania a bajba került vállalkozásoknak. A járvány által visszavetett ágazatok igen jelentős mértékű likviditási támogatást igényelnek, hogy ne menjenek csődbe azok a cégek, "amelyek üzleti modellje tulajdonképpen egészséges" - mondta az ifo elnöke.
Hasonlóan vélekedett a berlini DIW gazdaságkutató intézet vezetője, Marcel Fratzscher, aki a Handelsblatt című üzleti lapnak azt mondta, hogy a koronavírus-járvány miatt "erőteljesen növekedett a recesszió valószínűsége". Szerinte a szövetségi kormánynak nem csupán a bajba kerülő vállalatok megmentésére kellene törekednie, hanem egy nagyszabású konjunktúraprogrammal kellene ellensúlyoznia a járvány hatásait, hogy ne süllyedjen válságba az Európai Unió legnagyobb gazdasága.
Támogatást ad a kormány a vállalkozásoknak
Németország hazai összterméke (GDP) tavaly 0,6 százalékkal nőtt. A legutóbbi, még a koronavírus-járvány európai megerősödése előtt készített előrejelzések szerint 2020-ban a német GDP a szövetségi kormány várakozása alapján 1 százalékkal, az ifo számításai alapján 1,2 százalékkal, a DIW számításai alapján pedig 1,4 százalékkal nőhet.
A kormány mozgástere széles, tavaly a szövetségi költségvetés 19,2 milliárd eurós (6500 milliárd forint) többlettel zárt, a tartományokkal, a helyi önkormányzatokkal és a társadalombiztosítási alapokkal együttvéve pedig 49,8 milliárd euró többlet keletkezett, ami a GDP 1,5 százalékának felel meg.
Németországban "egyetlen vállalkozásnak sem kell csődbe mennie a koronavírus miatt" - húzta alá Peter Altmaier szövetségi gazdasági miniszter a kormány első válságenyhítő lépéseit ismertető tájékoztatón. A bajba került cégek támogatást kaphatnak az állami fejlesztési banktól (KfW) a már korábban, a járványtól függetlenül beindított hitelprogramok keretében, és a szövetségi pénzügyminisztériummal együtt további támogatási formákat dolgoznak ki a vállalatok likviditásának biztosítására. Ezeket még a héten bemutatják.
Első vészhelyzeti intézkedésként átalakították a rövidített munkaidő intézményét. A kormány által 24 óra alatt elfogadott, és a törvényhozásban gyorsított eljárásban tárgyalandó jogszabállyal "védőhálót feszítünk ki a munkavállalóknak és a munkahelyeknek" - fogalmazott Hubertus Heil szövetségi munkaügyi miniszter.
Bevezethetik a cégek a rövidített munkaidőt
A koronavírus-járvány miatt bajba került cégek az eddigi 30 százalék helyett már akkor bevezethetik a kieső bér egy részének közpénzből finanszírozott pótlására épülő rövidített munkaidőt, ha dolgozóik 10 százalékánál kell csökkenteni a munkaidőt. További könnyítés, hogy az alkalmazottak mellett a munkaerő-kölcsönzés révén foglalkoztatott munkatársak esetében is igényelhető a támogatás. Bevezetik azt is, hogy a vállalatok visszaigényelhetik a nem ledolgozott, de mégis kifizetett munkaórák után járó bérre rakodó társadalombiztosítási járulékokat.
Az állami forrásból finanszírozott rövidített munkaidő is "egyfajta likviditás-fenntartó támogatás", hiszen csökkenti a vállalatok munkaerőköltségét, egyben befektetés a jövőbe, mert nem kell elbocsátani a dolgozókat, és így nem kell nagy nehézségek árán újra kiválasztani és betanítani az alkalmas munkaerőt, amikor véget és a válság és elindul a következő fellendülés - fejtette ki Hubertus Heil.