A levelet a Hotnews.ro hírportál tette közzé. A február 5-én keltezett és szerdán nyilvánosságra hozott dokumentumot Eugen Teodorovici román pénzügyminiszternek címezte az ECB.
A levél szerint az ECB elvárta volna, hogy a román hatóságok konzultáljanak az új adó bevezetéséről, amiről a bukaresti kabinetnek csak a központi bank álláspontja ismeretében kellett volna döntenie. A vélemény ki nem kérésével a román kormány megszegte a konzultációs kötelezettségét az európai jegybankkal szemben.
Felhívták a figyelmet, hogy a tavaly decemberben elfogadott 114-es sürgősségi kormányrendelet nem tartalmaz hatástanulmányt, amely felmérte volna a bankok eszközeire kivetett illeték hatásait, ezért az európai jegybank szerint nem zárható ki annak lehetősége, hogy az intézkedés jelentős következményekkel jár majd a romániai bakrendszer stabilitására. "A jövőben az ECB nagyra értékelné, ha a román kormány teljesítené kötelezettségét és a jövőben konzultálna az európai központi bankkal a törvénytervezetről" - olvasható a levélben.
A román kormány által kapzsisági illetéknek nevezett adót a pénzintézeteknek akkor kell fizetniük, ha a bankközi hitelkamatláb, a ROBOR 2,0 százalék fölé emelkedik. Az illeték a bank eszközeinek 0,1 százalékától indul és a kamat 3 százalékot meghaladó szintjénél eléri a 0,3 százalékot.
Mugur Isarescu, a román jegybank kormányzója azt kérte kedden a parlamentben, hogy az illetéket ne kössék a bankközi hitelkamatlábhoz, hiszen a ROBOR a monetáris politikához tartozik, így az adó a jelenlegi formájában támadás a jegybank függetlensége ellen. A január 1-től hatályban levő kormányrendelet a bankokra, az energia és a telekommunikációs cégekre vet ki új vagy jelentősen megemelt adókat. A rendeletről a végső szót a parlamentnek kell kimondania.