Mennyire veszélyes Vlagyimir Putyin Oroszországa? Erre a kérdésre próbálnak választ találni a szakértők világszerte. Jó lenne minél előbb világosan látni ebben az ügyben, hiszen a vasárnapi oroszországi elnökválasztáson a szavazók újabb hat évvel meghosszabbították államfői megbízatását, ezért sokáig számolni kell vele - kezdi elemzését Gideon Rachman, a Financial Times (FT) vezető publicistája.
Normál esetben, amikor egy politikus a negyedik kormányzati ciklusát kezdi, akkor már mindent tudunk róla, Putyin azonban egyre slamposabb és ellenségesebb lett regnálásának elmúlt éveiben. Az elmúlt hetek fejleményei egyre sötétebb képet festenek a Kreml politikájáról.
Hanyag, de nem irracionális
Veszedelmes üzenet Moszkvából, hogy tiltott vegyi fegyvernek minősülő idegméreggel tettek el láb alól egy volt orosz ügynököt és lányát Nagy-Britanniában. Az amerikai kormány azzal vádolja az oroszokat, hogy kibertámadásokat terveznek az USA közművei, köztük atomerőművek ellen. Putyin az orosz hadsereg új csodafegyvereiről beszélt március eleji évértékelőjében és győzelme után egy a Krím félsziget négy évvel ezelőtti elcsatolására emlékező koncerten mondott köszönetet a szavazóknak.
Ugyanakkor Rachman szerint lehet, hogy az orosz vezető meggondolatlan, de nem irracionális. A korábbi évek tapasztalatai szerint visszatartja az újabb kalandoktól, ha megfelelő ellenállással találkozik a Nyugat részéről.
Például 2014 elején, a Krím annektálása és délkelet-ukrajnai orosz beavatkozás idején sokan azt jósolták, hogy az orosz hadsereg elfoglalja Ukrajnát (mondván történelmileg orosz terület). Ez nem történt meg, amiben biztosan szerepet játszott, hogy a Nyugat példátlanul kemény szankciókkal válaszolt Moszkva ukrajnai beavatkozásaira.
Nemrégiben Szíriában alakult ki fenyegető helyzet, amikor egy amerikai légitámadásban oroszok (egy civil biztonsági szervezet emberei) haltak meg. Moszkva válaszlépéssel fenyegetőzött, de nem siet ezt megtenni.
Tudja, mikor kockáztasson
Putyin láthatóan kész nagy kockázatot vállalni, ha úgy látja, hogy a Nyugat valamire nem fordít kellő figyelmet. Amikor azonban egyértelmű ellenállással találja magát szemben, visszakozik - véli az FT szakírója. Ezért a legnagyobb veszély a felek konfliktusaiban, hogy egyszer valamelyikük elszámolja magát, ezért olyan viszály alakul ki, amit nem tudnak ellenőrzés alatt tartani.
Az orosz elnök rajongói a radikális jobb és baloldalon úgy vélik, hogy nagy stratéga. Lenyúlta a Krímet, beavatkozott Szíriában és meghekkelte az amerikai elnökválasztást anélkül, hogy ezért meg kellett volna fizetnie. Ha azonban hideg fejjel elemezzük, mi történt, akkor azt láthatjuk, hogy Putyin húzásai mindig visszaütnek.
A rév és a vám
Többet veszített a réven, mint amit nyert a vámon. Az ukrán konfliktus az orosz gazdaságot súlyos nyomás alatt tartó nyugati szankciókhoz vezettek. Az amerikai elnökválasztási kampány befolyásolása ugyan szerepet játszhatott Donald Trump győzelmében, ami nagy dobás, de válaszul elindultak az üggyel kapcsolatos vizsgálatok, az USA politikája érdesebb lett Oroszországgal szemben és a fiatal amerikai véleményformálók szembe fordultak az oroszokkal.
Szíriában hasonló a helyzet: az orosz áldozatok száma nő és Szemben Putyin ígéreteivel, miszerint gyorsan lezárják ezt az kornfliktust, nem látszik a polgárháború vége, amibe immáron mélyen bekeveredtek az oroszok.
A kisebb ügyeknél ugyanezt látjuk - folytatja Rachman. Az orosz sportolók állami támogatással folyó doppingolása kiderült, így a nemrégiben zárult dél-koreai téli olimpián nem versenyezhettek nemzeti zászlójuk alatt. A brit mérgezési ügy régen látott egységbe forrasztotta Moszkvával szemben az egyénként vitatkozó nyugati nemzeteket. A júniusi focivébé ugyanúgy nem fogja javítani az ország imázsát, mint amilyen hatástalan marad ezen a téren a 2014-es szocsi olimpia.
Siralmas végeredmény
Mindezek összeadódó hatásaként Oroszország ma szegényebb és elszigeteltebb annál, mint ami elkerülhetetlen lenne - összegzi mondandóját az FT publicistája. A 2008 előtt gyors gazdasági növekedés és életszínvonal-javulás emlékké halványult. Ez persze nem tántorítja el Putyin nyugati híveit és radikális pártjaik erősödnek Európában.
A helyzet azonban az, hogy Oroszország gyengesége miatt várhatóan még azok a politikusok sem fognak végleg szakítani az EU-val, akik szimpatizálnak Putyin stílusával, kőkemény nacionalizmusával. Az orosz kormány ugyanis, amely képes külföldön gyilkosságokat végrehajtatni, illetve bármikor atomháborúval fenyegeti meg az ellenfeleit, ezeken felül nem sokat tud kínálni külföldi rajongóinak.
A fotó forrása: Mladen Antonov/AFP