Ha a nukleáris hulladék problémáját meg tudnák oldani az atomenergiával foglalkozó vállalatok, akkor döntő ellenérvet állíthatnának szembe a technológiájukat ellenzők nézeteivel szemen – vélik az orosz állami atomenergia-vállalat, a Roszatom vezetői és kutatói. A lengyel onet.pl cikke szerint forradalmi változásokon dolgoznak, amelyek kihúzhatnák a szőnyeget az atomenergia bírálóinak talpa alól.

A Roszatom megkapta az engedélyt Vlagyimir Putyin orosz államfőtől arra, hogy kiterjessze az innovatív nukleáris technológiák terén végzett kutatásait, amelyeket 2030-ig akarnak folytatni. Az erre szánt költségkeretet 60 százalékkal, 553 milliárd rubelre emelték (közel 3000 ezer milliárd forint, mai árfolyamon több mint 80 százaléka a paksi bővítésre adott orosz hitelnek). Ezek a kutatások az orosz állami atommonopólium Technológiai és Kutatási Fejlesztési Programjának (RTTN) keretében folynak.

Kapcsolódó

Ez sokrétű munkát takar, magában foglalja a kis méretű nukleáris reaktorok (SMR) fejlesztését, a termonukleáris fúzióval kapcsolatos kutatásokat és más tevékenységeket, ám a legnagyobb jelentősége annak a tervnek van, amely a zárt ciklusban működő nukleáris erőművek létrehozására irányul. Ez azt jelentené, hogy biztosítanák a kiégett nukleáris fűtőanyagok újrafelhasználását, ami megoldaná az atomenergiával szembeni felhozott legfontosabb ellenérvet, nevezetesen azt, hogy a keletkező brutálisan veszélyes hulladékot évszázadokig kell tárolni szivárgásmentes barlangokban a föld mélyén.

A vezér bizakodó

Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója úgy véli, hogy az új technológiák versenyelőnyt biztosíthatnak vállalatának a világpiacon. Közülük elsősorban a zárt ciklusú atomenergia ígéri a legtöbbet. Ennek kifejlesztése érdekében szerinte szükség lenne az RTTN-t megtámogatni további 119,1 milliárd rubellel 2024-ig. Technológiai szempontból a lényeg az lenne, hogy a kiégett nukleáris urán vagy plutónium fűtőelemeket újrafelhasználhatóvá tennék.

Ha az oroszok vagy mások sikerrel járnak ezen a téren, azzal egyebek mellett utat nyitna az előtt, hogy az atomreaktorok megfeleljenek az Európai Unió követelményrendszerének, amelyet a fenntartható technológiákkal szemben támaszt. Az Európai Bizottság mellett dolgozó szakértők egy része úgy véli, hogy az atomenergia segíthet a klímaváltozás elkerülésében, mivel az áramtermelés közben nem bocsát ki szén-dioxidot, ám a bírálók a rendkívül veszélyes atomhulladékra mutogatva kizárják ennek felhasználását a globális felmelegedés elleni harcból. (A költségekkel is lehet egy kis gond a zöldenergiával összehasonlítva, amelyek bizonyára nem lesznek alacsonyabbak az újítások nyomán – a szerk.)

Érdemes megjegyezni, hogy az oroszok létre akarnak hozni egy új vállalatot is, amelynek az lenne a feladata, hogy kizárólag exportra szánt atomreaktorokat fejlesszen. Ha ez összetalálkozik az újításokkal, akkor felkínálhatják az orosz nukleáris technológiát az európai országoknak. Jelenleg Magyarország nyitottnak látszik ennek fogadására, de például Lengyelország, amely szintén atomenergia-álmokat dédelget, mereven elutasítja a partnerséget az oroszokkal.