Amikor február végén idehaza megjelentek az olyan hírek, melyek szerint Brüsszelben leginkább a németek és finnek ellenállásán múlt, hogy az Oroszországi szankciókat nem terjesztették ki az energetikai területekre, már valószínűsíthető volt, hogy az indoklás biztosan nem vállalható majd túl sokáig. Finnország ugyanis éppen addigra már deklarálta, hogy az oroszokkal közösen tervezett új atomerőmű-építési projektnek biztonsági félelmek miatt is "annyi", ráadásul abba is keményen beleálltak, hogy megoldják, ha az oroszok netán elzárnák az országuk felé tartó gázcsövön a csapot.

Ami a németeket illeti: a hivatkozási pont az európai földgázszállítás ütőereként számon tartott Északi Áramlat 1 működtetési kényszerén túl az a Siemens volt, amely Oroszországban aktív energetikai és nukleáris ipari beszállító. Nos, ez utóbbi helyzet változik: a Siemens bejelentette, hogy – az oroszok ukrajnai inváziójára válaszul – felfüggeszti minden tevékenységét Oroszországban. A Financial Times a szerint német központú multinacionális vállalat besorolt azon globális cégek táborába, amely az ukrajnai háborús konfliktus fokozódására az orosz piac elhagyásával válaszol.

Kapcsolódó

A müncheni székhelyű cégbirodalom, amely aktuálisan éppenséggel leginkább vonatokat szállított volna az orosz gazdaság számára (de ipari üzemek, gyárak hardver és IT-szolgáltatójaként is jelentős beszállítója volt eddig Oroszországnak), a FT kérdésére megerősítette, hogy „minden új üzletet és Oroszországba irányuló nemzetközi szállítást felfüggesztett”.

A cég globális értékesítésének a döntés mindössze 1 százalékát érinti, de a most széttépett, több mint 170 éves kapcsolatok ennél jelentősebb veszteséget jelentenek. A DW cikke szerint a főként Moszkvában és Szentpéterváron foglalkoztatott, több ezer orosz Siemens alkalmazott további sorsáról egyelőre nem született döntés.

A kivonulásról szóló döntés így is komoly érvágást jelent a Siemensnek, mivel csak a vonatgyártó-divízió (Siemens Mobility) egyik pilotprojektjéről, az 1,1 milliárd euró értékű, nagysebességű vonatok építésére szóló üzletéről kénytelen most lemondani. Az energetikai divízió (a szintén ma már önálló, tőzsdén jegyzett cégként működő Siemens Energy) viszont fontosnak tartotta külön is közölni az FT-vel, hogy "leállít minden új üzleti tevékenységet Oroszországban”. E kitétel mögött a lap szerint az állhat, hogy a Siemensnél, egykori és jelenlegi alkalmazottak ellen éppen büntetőeljárás zajlik Németországban, miután kiderült, hogy a cég 2016-ban megsértette a Krím-félsziget megszállása miatt elrendelt, oroszok elleni szankciókat. Akkor a tiltások ellenére négy orosz projekthez szállítottak gázturbinát.

Amerika visszainteget

Ami az atomipari helyzetet illeti: Európában a Siemens mellett az amerikai központú GE az a globális energetikai ipari szereplő, amely az orosz technológiához illeszthető főrészek gyártásával is foglalkozik. (A Paks II. projektben a turbinaszigetre kiírt tendert a GE nyerte meg 2018-ban). A Reuters most azt közölte, hogy  a GE is felfüggeszti az oroszországi tevékenységét.

A chicagói központ még kedden adta ki az erről szóló közleményét – azzal a megjegyzéssel, hogy a cég az alapvető egészségügyi felszerelések biztosítását és a meglévő áramszolgáltatások támogatását továbbra is folytatja a régióban.

Eközben Biden-kormányzat egyik magas rangú képviselője azt közölte a Reuters-szel, hogy az Egyesült Államok szankciókat mérlegel a Roszatomot, az orosz atomenergia-szolgáltató óriásvállalat ellen. Végleges döntés még nincs, de a cikk szerint a Fehér Ház arról egyeztet az atomenergia-ipar képviselőivel, hogy az orosz állami atomenergia-vállalatra kiterjesztendő szankciók milyen hatással járhatnak a világban. A Roszatom ugyanis a nukleáris erőművek fő üzemanyag-szállítója és technológiai beszállítója, építője is világszerte.

Az orosz cég célkeresztbe kerülése érzékeny téma, mivel az állami vállalatbirodalom ugyan az orosz nukleáris fegyveriparhoz is kötődik, de egyáltalán nem önellátó. Az orosz atomenergia technológiai és informatikai hátterét jelentős mértékben nyugati cégek szállítják, a turbinalapátokat például a cseh (de orosz kézbe került) Skoda, illetve magyar (de orosz tulajdonban lévő) Ganz is gyártja, miközben még a hálózati elosztórendszer is amerikai és francia szabvány alapján készül. Így egy Roszatom elleni szankciós rendelkezés képes lehet komoly következmények kiváltására is.

Nem csupán arról van azonban szó, hogy az amerikaiak a Roszatomot az európaiak kárára szeretnék esetleg korlátozni, mivel az Egyesült Államokba importált uránnak mintegy 16,5 százalékát Oroszország biztosította 2020-ban, és az amerikai atomerőművek fűtőanyagául használt dúsított uránnak pedig majdnem a negyede (23 százaléka) származik közvetve vagy közvetlenül az orosz vállalattól. Vagyis az amerikaiak magukat is korlátoznák a Roszatom indexre tételével - ez is a magyarázata lehet annak, hogy miért nem tisztázódott, hogy a lehetséges szankciók pontosan milyen területekre is vonatkoznának.

Elképzelhető, hogy ha lesz is technológiatranszport-tiltás, akkor amellett az üzemanyagokra nem vonatkozik majd a szankció. De az most bizonyosnak látszik, hogy továbbra is foglalkoztatja Washingtont a Roszatom-kérdés, mivel a téma azt követően is az asztalon maradt, hogy az amerikai elnök elrendelte az orosz olaj és egyéb energiatermékek amerikai importjának tilalmát.

A Houstonban rendezett CERAWeeken Maria Korsnick, a Nuclear Energy Institute vezérigazgatója pedig már azt mondta: az oroszok elleni szankciók bevezetése reális, ezért az amerikai atomerőműveket üzemeltető cégeknek fel kell készülniük arra, hogy a dúsított uránt más forrásokból (például Franciaországból, Japánból és Kínából) szerezzék be. Korsnick szerit azonban van némi idő a reagálásra, mivel a rövid távú ellátásban jól állnak az érintett cégek, és így van idő a megfelelő készletmenedzselésre.

Bemozdult az urán ára

A Bloomberg szerint a döntés, bármi lesz is, hatással lesz az atomenergia-iparra, és az uránbányászatra is, mivel a Roszatom és vállalatai állnak a világ urándúsításának több mint harmada (35 százaléka) mögött, ráadásul élő, hosszútávú nukleáris üzemanyag szállítási szerződések kötik több európai országhoz, köztük Magyarországhoz is.

Bármilyen tilalom azonban nagy valószínűséggel megemeli az urán árát, valamint nagy hatással lehet a nukleáris iparra. Ezt máris jelzi, hogy már a lehetséges szankciók hírére is megugrott a Global Uranium X ETF tőzsdei árfolyama, de az uránbányászattal foglalkozó cégek részvényei, mint a Cameco Corporation, a Denison Mines Corp. a NexGen Energy Ltd. vagy a NorthShore Global Uranium Mining EFT, szintén jelentősen erősödtek.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.