A közszférában dolgozók sztrájkja januárban kezdődött, a tüntetők béremelést követeltek, az országos munkabeszüntetések pedig oda vezettek, hogy márciusban lemondott posztjáról Miro Cerar baloldali kormányfő, és előrehozott parlamenti választásokat írtak ki az országban. Cerar lemondásának másik oka azt volt, hogy a szlovén legfelsőbb bíróság márciusban megsemmisítette a kormány csaknem egymilliárd eurós kiemelt projektjéről, a Koper-Divaca vasútvonal 27 kilométeres szakaszán tervezett második vágány építéséről, 2017 szeptemberében rendezett népszavazást, arra hivatkozva, hogy a kampányt a kabinet állami pénz felhasználásával finanszírozta. Az alacsony részvételi arány miatt azonban a referendum amúgy is érvénytelen volt.

Májusban új népszavazást írtak ki, de ekkor sem érte el a részvételi arány az érvényességi küszöböt. Az év végéig nem történt előrelépés a projekt megvalósításában, és időközben Magyarország is kivonult a koperi kikötő fejlesztéséből, valamint az odavezető vasút bővítéséből. Budapest korábban jelezte, hogy kész anyagilag - akár 200 millió euróval - támogatni a szlovén kormány projektjét, mivel a koperi a magyar vállalatok által leginkább használt kikötő. A beruházás körüli bizonytalanságok miatt - Szlovénia nem tudja eldönteni, bevonjon-e a projektbe más országokat vagy egyedül valósítsa meg - Magyarország más kikötőkben, Triesztben keres kikötőszerzési és -beruházási tárgyalásokat.

A június eleji előrehozott parlamenti választásokat a Janez Jansa volt miniszterelnök vezette jobboldali, bevándorlásellenes Szlovén Demokrata Párt (SDS) nyerte meg 25 mandátumot szerezve, de nem tudott kormányt alakítani. A kormányalakítási konzultációk három hónapig tartottak. Egy baloldali ötpárti, kisebbségi koalíciós kormány alakult Szlovéniában, a választásokon a második helyen befutott Marjan Sarec vezetésével. Novemberben helyhatósági választásokat is tartottak az országban, amelynek eredménye hasonló volt a parlamenti választásokéhoz: a jobboldali ellenzéki pártok és a függetlenek voltak a legeredményesebbek. A közvélemény-kutatások az év végén is azt mutatták, hogy Janez Jansa pártja toronymagasan vezet a népszerűségi listákon a többi párthoz, nagyobb a támogatottsága Marjan Sarec kormányfő pártjánál (LMS) is.

Jansát a legtöbb párt a bevándorlásellenes politikája miatt utasította el, és ezért nem volt hajlandó tárgyalni vagy koalícióra lépni vele. Szlovéniát továbbra is érinti a migrációs válság, a határsértések mindennaposak. Ljubljanának emiatt több vitája is volt Zágrábbal. Szlovénia felrótta Horvátországnak, hogy nem védi hatékonyan a boszniai-horvát határt (havonta átlagosan ezer migránst tartóztattak fel a szlovén hatóságok illegális határátlépés közben a horvát-szlovén határon). Szlovénia az év elején folytatta csatározását Horvátországgal a több éve húzódó határvita miatt is.

Az új szlovén kormány bár elítélte a jobboldali pártok szerintük "migránsellenes és gyűlöletkeltő" politikáját, nem változtatott a korábbi határvédelmi rendszerén, és a nyári hónapok növekvő migrációja miatt a kerítést sem bontotta le Horvátországgal közös határán, amit a Baloldal párt koalíciós feltételként szabott. A megosztottságot migrációs kérdésében az is mutatja, hogy bár a szlovén kormány úgy döntött, csatlakozik az ENSZ globális migrációs csomagjához, amelyet Marokkóban fogadtak el december közepén, a jobboldali pártok hevesen ellenezték, népszavazás kiírását követelték, és végül a szlovén parlament elutasította.

Szlovénia a gazdasági téren jól teljesített, közel ötszázalékos GDP-növekedést ért el és a munkanélküliség is rekordalacsony volt az országban, hamarosan pedig drágul az autópályadíj.

Ljubljana továbbá teljesítette egyik legnagyobb kötelezettségvállalását is az Európai Unió felé: nyilvános részvénykibocsátással (IPO) első körben eladta az állami tulajdonban lévő Nova Ljubljanska Banka (NLB) 59 százalékát. Szlovénia korábban kétszer halasztotta el a NLB privatizációját.