A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a 750 milliárd eurós összköltségvetésű Next Generation EU helyreállítási terv legfőbb eleme, amelyből 672,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatsáok formájában áll a tagállamok rendelkezésére, és amelyet a tagállamok a világjárvány gazdasági és társadalmi következményeinek enyhítését célzó intézkedésekre fordíthatják.
Az RRF forrásaiból a 2020. február 1-jétől ilyen célból indított projektek is részesülhetnek az eszköz forrásaiból.
A lehetőség három évre szól. Ebben az időszakban a tagállamok kormányai a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveik megvalósításához előfinanszírozást kérhetnek a pénzügyi hozzájárulás 13 százalékának erejéig.
Az RRF céljait, forrásait és igénybevételének feltételeit rögzítő rendeletet az Európai Parlament (EP) képviselői 582 szavazattal, 40 ellenében és 69 tartózkodás mellett fogadták el kedden, amelynek eredményét szerdán jelentették be.
Mire kérhető finanszírozás?
Azok a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek részesülhetnek forrásokban, amelyek az uniós prioritásként kezelt politikai területeken hoznak változást: a zöld átállás, ezen belül a biodiverzitás terén, a digitalizációban, a gazdasági kohézió és a versenyképesség növelésében, valamint a társadalmi és területi kohézió erősítésében. Emellett azok az intézkedések is támogathatók, amelyek felkészültebbé, válságállóbbá teszik az adott ország intézményi hátterét, illetve a gyermekeket és a fiatalokat segítik (például a tanulásban vagy a készségfejlesztésben).
A nemzeti helyreállítási tervekkel szemben az az elvárás, hogy költségvetésük legalább 37 százalékát éghajlatvédelmi, legalább 20 százalékát pedig digitalizációs tevékenységekre fordítsák. Továbbá fontos szempont, hogy az így finanszírozott reformoknak és beruházásoknak társadalmi és gazdasági szempontból is tartós hatásának kell lennie, illetve azoknak átfogónak és mélyrehatónak kell lenniük, mégpedig úgy, hogy azok ne veszélyeztessék jelentősen a környezetvédelmi célok teljesülését.
Ezt az összeget tehát nem a rendes költségvetési kiadások finanszírozására, hanem befektetésekre és reformokra kell felhasználni - hangsúlyozta a keddi vita során Siegfried Mureșan (EPP, Románia), az EP egyik fő tárgyalója.
Az eszközről szóló rendelet kimondja, hogy csak azok a tagállamok tarthatnak igényt forrásokra, amelyek tiszteletben tartják a jogállamiságot és az alapvető uniós értékeket.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtását figyelemmel kísérő Európai Bizottságot az EP illetékes szakbizottságai kéthavonta beszámoltathatják arról, hogy hogyan alakul a helyreállítás az Európai Unióban, és hogyan teljesülnek az egyes tagállamokban a kitűzött célok és részcélok. A Bizottságnak emellett integrált információs és monitoringrendszert kell a tagállamok rendelkezésére bocsátania, amely összehasonlítható adatokkal szolgál a források felhasználásáról.
A rendelet az Európai Tanács hivatalos jóváhagyását követően az EU Hivatalos Lapjában történő megjelenés utáni napon lép életbe.
Tájékoztatás