Az Európai Bizottságnak június 8-ig 23 tagállam adta le a nemzeti helyreállítási tervét. Mint ismert a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egy ideiglenes válságkezelési megoldás, amelynek segítségével az uniós tagállamok összesen 672,5 milliárd eurónyi, támogatásként vagy kölcsönként felvehető összegből kezelhetik a koronavírus-járvány hatásait. Az Európai Parlament a nemzeti tervek értékeléséről szóló állásfoglalást fogadott el csütörtökön 514 szavazattal, 163 ellenszavazat és kilenc tartózkodás mellett.

A képviselők úgy vélik, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz történelmi jelentőségű uniós megoldás, amely nem csak a koronavírus-járvány negatív hatásait enyhíti, hanem tartós hatással lesz Európa jólétére és segít igazságosan elosztani a gazdasági növekedés eredményeit. A képviselők ezért felszólítják az Európai Bizottságot: ne engedjen a politikai nyomásnak és csak olyan terveket hagyjon jóvá, amelyek teljes egészében megfelelnek a rendeletben szereplő céloknak.

Kapcsolódó

Az EP-képviselők az állásfoglalásban arra kérik a Bizottságot, hogy gondosan értékelje, hogy az egyes nemzeti tervek valóban kiegyensúlyozottan járulnak-e hozzá a rendeletben említett hat terület mindegyikéhez: a zöld és a digitális átmenethez, a versenyképességhez, a társadalmi kohézióhoz, az intézmények válságkezeléséhez és felkészültségéhez, és a következő generációhoz, amely az oktatás és készségek területét is magába foglalja.

A költségvetés legalább 37 százalékát az éghajlat védelmére, többek között a biológiai sokféleségre kell fordítani. A zöld átmenet során végig szem előtt kell tartani, hogy a projektek sehol se okozzanak jelentős károkat - hangsúlyozzák a képviselők.

A teljes büdzsé 20 százalékát kitevő digitális átmenetre szánt forrásokat pedig olyan projektekre kell elkölteni, amelyek az EU biztonságát és digitális infrastruktúráját erősítik - teszik hozzá az állásfoglalás szerint.

Igazságos növekedést

A forrásokat igazságosan kell elosztani az ágazatok és a társadalmak között, fejben tartva a következő nemzedékeket és a nemek közötti egyenlőséget - jegyzik meg a képviselők. Az Európai Bizottságot pedig arra is kérik, hogy ne fogadjon el valódi hozzáadott érték nélküli, újracsomagolt projekteket, és ragaszkodjon hozzá, hogy minden reform- és beruházási tervben releváns, egyértelmű, részletes és ellenőrzött célok, lépések és költségszámítások szerepeljenek. A korrupció, csalás és összeférhetetlenség csak így előzhető meg.

A képviselők végül az új jogállamisági mechanizmusra hivatkozva hangsúlyozzák: egyetlen projekt sem lehet ellentétes az uniós értékekkel. Biztosítani kell, hogy a tervek végrehajtása és ellenőrzése során a kormányok érdemben egyeztetnek a civil társadalommal, a szociális partnerekkel, és a helyi és regionális hatóságokkal.

Merénylet

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja szerint az EP teljes szereptévesztésben van. Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő a plenáris felszólalásában úgy vélte, az EP baloldali többsége mélyen át akarja politizálni, pártpolitikai és ideológiai vita tárgyává akarja tenni a nemzeti helyreállítási tervek jóváhagyását, ahelyett, hogy a Bizottság, majd a Tanács szakmai szempontok alapján végezze el ezt a munkát. Ez a törekvés merénylet a helyreállítási tervek pártatlan jóváhagyása ellen.

Deutsch szerint „a tervezetben a fukar országcsoport ismert politikai támadásai is szerepelnek az uniós forrásokat állítólag felelőtlenül felhasználó déli tagállamok ellen, ez a nyugati tagállamok lenéző politikai támadása a közép- és kelet-európai országokkal szemben. Az ilyen parlamenti szövegek merényletet jelentenek az európai összefogás ellen is”.

A koronavírus-járvány sújtotta európai gazdaságok talpra állítása érdekében a tagállamoknak mihamarabb forráshoz kellene jutniuk - mondta Győri Enikő fideszes EP-képviselő, aki szintén kiemelte, hogy a Bizottság feladata a fejlesztési tervek értékelése, az elfogadásuk pedig a Tanácsé. A képviselő úgy véli, a Parlament szereptévesztésben van, a Bizottság helyébe akar lépni és politikai alapon maga akarja értékelni a nemzeti helyreállítási elképzeléseket. Győri Enikő szerint az Európai Parlament tájékoztatáshoz való joga teljes mértékben biztosított, hiszen az Európai Bizottság rendre megosztott minden információt, amit a vonatkozó rendelet előír. Most viszont az EP minden jogalap nélkül egy új értékelőredszert erőltet a Bizottságra.

Ezek az ismétlődő, öncélú és képmutatóan “demokrácia-akcióknak” nevezett lépések nem segítik, sokkal inkább csak akadályozzák, hogy az európai gazdaság mihamarabb magára találjon - vélekedett az EP-képviselő.

Magyarország május 11-én nyújtotta be a saját tervét, amely itt érhető el.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.