Az elmúlt hónapokban gyengülő trendbe került az orosz valuta, és kedden már közel 80 rubelt kellett adni egy dollárért, aminél gyengébb rubelárfolyamot csak tavaly, a szankciók bevezetése utáni hetekben láttunk, egyébként évek óta nem fordult ez elő. Egy euró 86-87 rubelt ér, ez is közel egy éves rubelmélypont.
Összeomlás után fordulat
A háború megindítása előtt az orosz fizetőeszköz árfolyama viszonylag stabil volt, nagyjából 70-75 között a dollárhoz képest, majd a háború megindítása után életbe léptetett szankciók után lényegében
összeomlott az árfolyam, lényegében megfeleződött a rubel értéke, egy dollárért több mint 150-et kellett adni belőle.
Ezt éles fordulat követte, miután az orosz kormány és jegybank korlátozásokkal és kamatemeléssel beavatkozott, majd amikor már zajlott az erős korrekció, bejelentették, hogy a barátságtalannak, vagy akár ellenségesnek tekintett országok csak rubelben fizethetnek az orosz gázért, pontosabban egy erre a célra létrehozott számlán át kell váltani devizájukat rubelre.
Mennybe menetel
Ezt persze megtehette volna maga a gázexportőr vagy az orosz jegybank is, de a szankciók bonyolították ezeket az ügyleteket, így gondtalanná vált a devizabevétel kezelése, amely ráadásul az akkor felszökő gázár miatt jócskán meg is növekedett. Ennek pszichológiai hatása is volt az orosz lakosság körében, akik ezután nem akartak már menekülni a rubelből, visszaállt a bizalmuk iránta.
A rubel erősödése ekkor olyan heves lett, hogy meg sem állt a háború előtti szinteknél, hanem átvágtatott azokon és jóval erősebb lett: június végén egy dollárért már csak 52-53 rubelt kellett adni. Ez megint csak szélsőséges érték volt, de aztán 60-65 között stabilizálódott az árfolyam egész decemberig.
Visszaeső exportbevétel
Az Európába irányuló gázexport csökkenésnek indult volumenében, de az emelkedő ár miatt még többletbevétel keletkezett belőle. Őszre már a korábbi töredékére esett az európai gázexport volumene, de ekkor adták el (nem kis részben Magyarországnak) a legdrágább áron. Az októberben tetőző gázár aztán rohamos csökkenésbe váltott, alaposan visszaesett az exportból származó bevétel.
Az utóbbi hónapokban már a jóval alacsonyabb gázár és a töredékére esett export már igen erősen lecsökkentette az euróbevételt, Kínának pedig vélhetően az európainál sokkal olcsóbban tudják eladni a gázt. A gáznál is fontosabb orosz devizaforrás a kőolaj, melynek ára ugyancsak elszállt a háború első szakaszában, de már rég visszatért a háború előtti szintre, ugyanakkor az orosz olajat a szankciók miatt csak nagy diszkonttal, a Brent árának nagyjából kétharmadáért tudják eladni.
Merre tovább?
Az orosz exportbevétel így alaposan visszaesett, a fizetési mérlegnek jelentős hiánya lett, ami óhatatlanul a rubel gyengüléséhez vezet. Önmagában a mostani árfolyam még vélhetően nem lenne problémás, hisz sokkal még nem gyengébb a háború előttinél, a kérdés, hogy megáll-e a folyamat például a korábban az olajexportból feltöltött vagyonalap felhasználásával, vagy folytatódik a gyengülés a piaci folyamatoknak megfelelően.