Jóllehet, az EP eljárási rendjének értelmében nagy általánosságban csak az igenek és a nemek számítanak szavazatnak, a tartózkodás viszont nem, az eljárási szabályok minősített esetben az ettől való eltérést sem zárják ki. A 7-ik cikk szerinti eljárás kezdeményezésénél - amiről története során először voksol a Parlament - ugyanakkor a szabályok nem adnak eligazítást, hogy normális vagy ettől eltérő szavazási eljárás van-e érvényben - olvasható a portálon.

Biztos fogódzók híján a képviselők között vita tört ki arról, hogy a tartózkodás leadott szavazatnak számítson-e vagy sem. A Magyarországot elmarasztaló jelentés elfogadása szempontjából egyáltalán nem mindegy, melyik megközelítés érvényesül. A 7-ik cikk szerinti eljárás kezdeményezéséhez ugyanis a jelenlévő képviselők legalább a kétharmadának a jóváhagyása szükséges úgy, hogy a kétharmad magába foglalja minimum a ház tagjainak a felét plusz egy főt (50 százalék+1).

Ha a tartózkodás is érvényes szavazatnak számít, akkor, mivel többen voksolnak, a kétharmados küszöb átlépése is nehezebbé válik, hiszen több igent kell szerezni hozzá. Ha viszont nem számít szavazatnak, akkor az alacsonyabb küszöb mellett a jelentés elfogadásának kedvez. Mindennek azért van jelentősége, mert a Fidesz-KDNP pártcsaládjában, az Európai Néppártban várakozások szerint számos képviselő, aki nem tud vagy akar dönteni, mintegy kompromisszumként a tartózkodást választaná, azaz nem nyomná meg egyik gombot sem a voksoláson.

A háttérben Juncker áll?

A BruxInfo úgy értesült, hogy nem a tartózkodások kezelése az egyetlen vitatott jogi kérdés. Egyesek szerint az sem világos, hogy tulajdonképpen egy vagy kettő szavazás lesz-e szerdán. Alapesetben a jelentésről voksolnak a képviselők (így volt ez júniusban a LIBE-bizottságban is), de néhányan úgy vélik, hogy külön kellene szavazni a jelentésről és annak konklúzióiról (tehát arról, hogy Magyarországgal szemben megindítsák-e az eljárást), hiszen ha az első tartalmával egyet is ért valaki, a következtetéseivel és a következményekkel még nem feltétlenül.

Az eredeti terv az volt, hogy hétfőn az alkotmányjogi szakbizottság (AFCO) tisztázza majd a nyitott kérdéseket, ám Antonio Tajani a gyorsabb és politikailag kevésbé befolyásolható eredmény érdekében úgy döntött, hogy a jogi szolgálatra bízza a döntést - emlékeztet a bruxinfó.hu.

Brüsszelben azt is rebesgetik, hogy Jean-Claude Juncker a színfalak mögött a Sargentini-jelentés szavazásának elhalasztásáért lobbizott, mert attól tart, hogy a voksolás eltereli a figyelmet az Unió helyzetéről szóló beszédéről, ami a napirend szerint szerda délelőtt, tehát a magyar szavazás előtt lesz. A bizottsági elnök szóvivője ugyan cáfolta ezt az értesülést, egyes nevük mellőzését kérő parlamenti források azonban megerősítették.

Juncker egyébként élénk figyelmet keltett csütörtökön azzal a kijelentésével, miszerint problémát lát a Fidesz-KDNP európai néppárti tagságában. A Bizottság elnökét az EP folyósóján szólította meg néhány olasz újságíró és tette fel neki a kérdést, amire ez volt a válasz.

Képünk forrása: Pixabay