Magyarországot ki kellene zárni az Európai Unióból - javasolja Jean Asselborn Luxemburg külügyminisztere. Az olyanok államok, mint Magyarországnak, amelyek kerítést építenek a háború elöl menekülő emberek elé, korlátozzák a sajtó szabadságát és az igazságszolgáltatás függetlenségét, ideiglenesen vagy végleg kívül tágasabb - idézte a politikust a dpa hírügynökség.

Asselborn úgy véli, ez az egyetlen lehetőség arra, hogy az EU megőrizze értékközösségét. Szerinte a magyar határkerítés egyre hosszabb, magasabb és veszélyesebb, a hatóságok nincsenek messze attól, hogy tűzparancsot adjanak ki a menekültek távol tartására. Ha Magyarország ma jelentkezne az EU-ba, akkor nem vennék fel.

Kapcsolódó

Szijjártó máris visszaszólt

A magyar embereknek joguk van elmondani a véleményüket, és nekik van csak joguk eldönteni, hogy kikkel akarnak együtt élni - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter kijelentésére reagálva. Ezt a jogot sem a brüsszeli bürokraták, sem a luxemburgi külügyminiszter nem veheti el - fűzte hozzá. Szijjártó úgy fogalmazott: "eddig is tudtuk, hogy Jean Asselborn komolytalan figura", látszik, hogy csak néhány kilométerre lakik Brüsszeltől, "kioktató, nagyképű, frusztrált". Magyarországot akarja kizárni az EU-ból, de "magát már régen kizárta a komolyan vehető politikusok közül" - vélekedett. Szijjártó szerint Asselborn "rendes nihilistaként" fáradságot nem ismerve dolgozik az európai biztonság és kultúra lerombolásán.

A magyar külügyminiszter ezzel szemben Magyarország történelme során mindig Európát védte, és most is ezt teszi. A magyar emberek október 2-án véleményt mondanak az illegális bevándorlásról, a brüsszeli kvótacsomagról és "a Jean Asselborn típusú figurákról" - közölte. Ez a jogállam - tette hozzá. Szijjártó szerint kissé furcsa, hogy az "adóoptimalizálás" hazájából érkező Jean Asselborn és a szintén luxemburgi Jean-Claude Juncker beszél közös teherviselésről, "de értjük, hogy ez mit jelent: mások hibáiért viselje a terheket Magyarország". A magyar kormány ezt visszautasítja - áll a külügyminiszter közleményében.

Beszélgessenek!

A luxemburgi külügyminiszter néhány nappal az EU csúcsértekezlete előtt fogalmazta meg véleményét, amely lényegében összecseng a Financial Times publicistája, Gideon Rachman ennél azért finomabb javaslatával. Szerinte mostanra világossá vált, hogy nem egyedül az unió elhagyása mellett döntő Nagy-Britanniának vannak gondjai azzal az erős politikai integrációval, amelyre az EU felesküdött.

A visegrádi négyek (V4) világossá tették, hogy lazább együttműködést képzelnek el, amelyben bizonyos döntési jogkörök visszatérnek nemzeti hatáskörbe. A Brexittel kapcsolatos vitát fel kellene használni arra, hogy az unió országai teljesen tágra nyissák a lehetőségeket, azaz bármilyen új uniós működési módot áttekintsenek.

Két kör

Nevezetesen a brit kilépéssel párhuzamosan kétsebességessé kellene tenni az EU-t, mégpedig oly módon, hogy végül a Brexit elveszítse az értelmét.

A belső kör az egyre szorosabb unió létrehozásának elve értelmében tovább léphetne az integráció útján, míg a külső tagjai az egységes szabadpiaci részvételre, illetve külügyi és biztonságpolitikai együttműködésre korlátoznák uniós részvételüket.

Ezzel ki lehetne szolgálni a föderalisták és az euroszkeptikusok igényeit is. Az előbbiek régóta panaszkodtak Londonra, amely keresztbe tesz a közeledésnek, ám ma már az egész uniót átjárja a politikai közeledéssel szembeni gyanakvás.

Ki, hova?

Az antiföderalista csoportba nem csupán a négy visegrádi kelet-közép-európai ország, hanem Írország, Hollandia, Svédország és Dánia is tartozhatna. A szorosabb integrációba Németország köré gyűlhetne Belgium, Olaszország, Spanyolország és talán Franciaország. A kétsebességes felállás segítségével meg lehetne őrizni az egységes piacot, illetve Európa érdekeinek megjelenítését a világpolitika porondján.

Emellett megoldaná a Brexit gondját is. Nagy-Britannia könnyen beléphetne a második körbe - ahelyett, hogy messzire távolodna az EU-tól -, és idővel az olyan környező országok is behúzódhatnának ide, mint Norvégia, Svájc, Törökország és Ukrajna.

Sok kicsi kérdés

Persze a részletek sok-sok kérdést vethetnek fel. Franciaország vajon hova akarna tartozni? A válasz erősen függhetne attól, ki nyeri a jövő tavaszi elnökválasztást. Tartozhatna-e a külső körbe olyan ország, amely bevezette az eurót? Ez nehéz ügynek látszik, mert a közös valuta sikeres használata az eurótagállamok fiskális együttműködését is feltételezi. (Az FT publicistája nem veti fel, de nagy kérdés, hogy a lazább EU-s kapcsolatrendszerbe belefér-e a jelenlegi uniós pénzügyi támogatási rendszer fenntartása - a szerk.)

Éket verhet az egyes körökön belüli országok közé az emberek szabad áramlásának elve. A külső kör nyugat-európai országai ugyanis valamiféle korlátozást akarnak ezen a téren, miközben ugyanezen csoport keleti fele elutasítja ezt.

Javaslatok

Hollandia valamiféle vészhelyzeti fék bevezetését javasolja, ami azt jelenti, hogy az a tagállam, amely sokallja az EU-s bevándorlókat, ideiglenesen korlátozhatná a fogadásukat. Franciaország olyan szabályt fontolgat, amely megtiltaná a munkaadóknak, hogy alacsonyabb bérért foglalkoztassák az EU más tagállamaiból érkező vendégmunkásokat.

Valamiféle kompromisszumos megoldás talán az lehet, hogy fenntartják a szabad munkavállalás jogát, de korlátozzák a vendégmunkások bevándorlási jogosultságát.

Persze sokan rossz ötletnek tartják a kétsebességes Európát, különösen azok a brüsszeli tisztviselők, akik példát akarnak statuálni Nagy-Britanniával. Olyan keservessé akarják tenni a Brexitet, hogy mindenki lássa: így jár, aki elhagyja az EU-t. Rahcman szerint oktalanság erőltetni, amit sokan nem akarnak, okosabb a kétsebességes megoldás, amellyel teljesülhet mindenki vágya.