"Van egy vita Európa jövőjéről: vagy megmarad nemzetállamok szövetségének, vagy egy birodalommá növi ki magát. Én nem hiszek a birodalmakban. Hol van most a Szovjetunió? Hol van a Harmadik Birodalom? Hol van az Ottomán császárság vagy a Brit birodalom? Mindeközben Magyarország még mindig itt van. Ez egy állam, amely 1100 éves" - idézi a Guardian Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum igazgatóját, valamint legújabban az I. világháborús megemlékezésért felelős biztost.

A lap a történész gondolataiból indítva bontja ki, hogy milyen a jelenlegi magyarországi, illetve közép- és kelet-európai helyzet, mi lehet az Európai Unió jövője a térségben. Ahogy a magyar kormány álláspontja szerint az Afganisztánból, Irakból és Szíriából útnak induló emberek nem menekültek, hiába tépte szét háború ezeket az országokat, úgy Schmidt is így látja ezt. Szerinte nincsenek menekültek, migránsok vannak, akik nem jelenthetnek megoldást a térség demográfiai problémáira.

Kapcsolódó

Épp ezért is beszél arról, hogy nincs helye a multikulturalizmusnak Európában, amely szavai alapján egyet jelent a birodalmi, nagyhatalmi EU-s jövővel. Visszatérve az 1100 éves Magyarország példájához bírálta Berlint is a történész: "Németország összehasonlításképpen egy fiatal ország. Nem szeretem, ha olyan népek oktatnak ki, amelyek képtelenek voltak létrehozni egy nemzetet egészen 1871-ig" - mondta el élőben, de az újság kiemeli, hogy egy emailváltásban Schmidt külön kitért rá, hogy ezt a megjegyzést csak viccnek szánta.

A fő ideológiai harc csak politikai üzenet

A Guardian elemzése szerint a fent ismertetett gondolatmenet, amely Schmidt Mária mellett Orbán Viktor miniszterelnökre is igaz, annak a bizonyítéka, hogy a magyar fél újabb szintre emelné az illiberális demokrácia brandet, melynek része a - lap véleménye alapján - a szabadságjogok visszaszorítása és a kereszténység védelmének hangoztatása a muszlim emberekkel szemben.

"Huszonhét évvel ezelőtt itt Közép-Európában abban hittünk, hogy Európa a jövőnk, ma már úgy érezzük, mi vagyunk Európa jövője" - idézik a cikkben Orbán Viktor egy korábbi kijelentését, amelyet még júliusban, a román kormány látogatásakor mondott. Ekkor festett le egy olyan jövőképet, hogy Magyarország formálhatná a kontinens jövőbeni arcát.

A lap szerint ennek már van is nyoma. A várakozások szerint az áprilisi választásokon ismét győzedelmeskedő Fidesz-KDNP-kormány politikai hadviselése ragadós: megjelentek követőik más országokban is. Példaként hozták Lengyelországot, valamint Csehországot, ahol a bevándorlásellenes Milos Zeman megőrizte elnöki székét a januári szavazáson - igaz szoros eredmény született. De még Ausztriában is hasonló folyamatok zajlanak, megerősödött az idegenellenes Heinz-Christian Strache vezette szélsőjobboldali Osztrák Szabadság Pártja (FPÖ), sőt, hasonló gondolkodásmódú vezető Sebastian Kurz miniszterelnök is, a néppárt új csillaga.

Nincs olyan, hogy V4-ek

A történelem felől közelíti meg a jelenlegi helyzetet a Bécsi Egyetem történelem professzora, Philipp Ther is: "Van egy széles körben elterjedt nézet Közép- és Kelet-Európában, hogy a többnyelvű nagyhatalmak bukásra ítéltettek, mert a nyugati hatalmak és történészek évtizedeken keresztül beszéltek erről". A szakértő szerint ez egy komoly tévedés, példának az Osztrák-Magyar Monarchiát említi, amely szerinte tele volt élettel, fokozatosan - és sokkal inkább, mint Poroszország - demokratizálódott.

"De nem lenne az Osztrák-Magyar Monarchiának kihívója manapság, miközben azt fogjuk látni, hogy egyre nagyobb lesz a feszültség Magyarország és Ausztria között az elkövetkező években" - mondta Ther a lapnak. Ennek egy példája az, hogy Strache - akinek pártja tagja a kormánynak - már arról beszélt, hogy Ausztriának nem szabad csatlakoznia a V4-ekhez, mindinkább a kelet-európai vendégmunkásoktól is meg kéne szabadulnia, el kéne vágni őket az osztrák jóléti állam rendszereitől. A javaslatot pedig Orbán is támadta. Újabb példa a távolodásra, hogy Bécs beperelte a Paks 2. atomerőmű-bővítési projektet - emlékeztet a lap.

A visegrádi országok csoportját az elemző cikk csak egy laza szövetségként mutatja be. Ezt arra alapozzák, hogy valódi közös intézmények és tényleges megállapodások nélkül működik. Eleve Ausztria nehezen talál közös hangot Lengyelországgal, mely súlyánál fogva a legnagyobb a négyek között, tehát valószínűtlen egy erősödő szövetség. Kitérnek arra is, hogy a V4-ek legfontosabb gazdasági partnere Németország, amelyet támadnak a multikulturalistának beállított, befogadó politikája miatt.

Senkinek nem tűnne fel Magyarország hiánya

A nacionalista érzelmek segítették Orbán hatalmának megtartását - írják a cikkben -, de jó eséllyel egy demográfiai zsákutcába vezetik az országot. Összehasonlításképpen míg a Cseh Köztársaság és Lengyelország nagy mennyiségben fogadott be Ukrán vendégmunkásokat, addig Magyarország még Szlovákiából sem tudja bevonzani az ottani magyar kisebbséget. Miközben a nyelv sajátosságai miatt nehezen csábíthat az országba ukránokat vagy kelet-európai dolgozókat. Így viszont veszélyben lehet az ország gazdasága.

"Orbánnak nincs meg a kellő intellektuális képessége ahhoz, hogy a poszt-amerikai európai jobboldal vezéralakja legyen. Az általa használt illiberális demokrácia kifejezés mögött nincs valódi koncepció" - vélekedett Ivan Krastev, bolgár politikus, aki szerint az illiberális fordulatra, az EU átszabása egy bukott projekt: "meglepő módon minden forradalom sikerét az ellenforradalmak legitimálják. Én nem hiszek abban, hogy vissza lehetne állítani a nemzetállamokat, ráadásul ezeknek rövid történelme van csak. Olyasmit próbál erőltetni, ami nagyon szokatlan volt korábban".

De Krastev szerint ez még önmagában nem biztosítja a soknépű EU biztonságát: lehet, hogy nincs jövője az orbáni nézetnek, de ez nem jelenti azt, hogy a dezintegráció ne kezdődne meg magától. A nagyhatalmak esetében szokásos a szétesés - tért vissza a történész a Schmidt Mária-i gondolathoz.

Viszont van egy érve, amellyel azt akarja igazolni, hogy nem Magyarországon múlik az unió sorsa:

"Ha Magyarország elhagyná az EU-t, senkinek nem tűnne fel. Az Európai Unió problémáját az jelenti, ha Németország egyszer csak úgy dönt, hogy nincs már türelme foglalkozni ezzel a káosszal" - mondta el a blogár szakértő.

A fotó forrása: Louisa Gouliamaki / AFP.