Minek menjek külföldre azért, ami itthon is van? – tettük fel a kérdést egy korábbi cikkünkben, hogy a kisebbeket is beleszámítva több mint 40 sípálya található Magyarországon, ennek egyharmada esetében van felvonó, étterem vagy síház, 6 helyszínen pedig hóágyú üzemelése biztosítja a folyamatos és megfelelő minőségű havat.

A számítások szerint összesen 100 km hosszú lehet a síelhető pályák hossza, ennek kétharmada sífutásra, egyharmada lesiklásra alkalmas. Az eplényi pálya marketingvezetője szerint lesz is érdeklődés az előttünk álló téli időszakban a hazai sípályák iránt, náluk is erre készülnek, 29 hóágyú gondoskodik a minőségi sportolásról. 

Kapcsolódó

A kérdés, mármint, hogy itthon, vagy külföldön, nem is lehetne aktuálisabb, hiszen több országban komoly gondot jelent, hogy mi lesz idén a síeléssel. Németországban több helyen már hóágyúkkal sem tudják biztosítani, hogy a pályák alkalmasak legyenek a lesiklásra.

„Nálunk nem ritka, hogy az élet már január végén beindul, bár optimista vagyok, de erre idén nem látok akkora esélyt" – vázolta a helyzetet Rene Lötzsch, aki a kelet-szászországi Fichtelberg sífelvonó-cég tulajdonosa.

Ami volt hó, az is elolvadt

Általában az év ezen időszakában a hegyi kerékpározókat a téli sportok szerelmesei váltják fel a környéken, ilyenkor emberek ezrei jutnak el felvonókkal Kelet-Németország legmagasabb hegyének meredek pályáira. Az ország ezen részében azonban hetek óta szokatlanul enyhe a hőmérséklet. „Az kevés hó, ami leesett, már rég elolvadt” – panaszkodott a tulajdonos.

„Nem emlékszem, hogy volt-e valaha ilyen nehéz a helyzetünk" – erről már Cindy Beck, a közeli Ahorn szálloda regionális igazgatója beszélt a Deutsche Welle-nek. „December közepén, amikor a hőmérséklet fagyos volt és hó is volt bőven, a helyi szállodákban még nagy volt a forgalom. Aztán újév napján a hőmérséklet szokatlanul meleglett, egész 15 Celsius-fokig emelkedett, a sípályák gyakorlatilag kiürültek", foglalta össze Beck.

Hasonló tapasztalatai vannak a helyi idegenvezetőknek is. Egyikük, Daisy Richter szerint olyan alacsony a síparadicsomokban a foglaltság, hogy az katasztrofális következményekkel jár a turizmusra nézve.

Németország más síközpontjai is hasonló problémákkal küzdenek ebben a szezonban. A Fekete-erdő régiójában is szokatlanul meleg volt a hőmérséklet. A Feldberg-hegységben rövid időre fel is kellett függeszteni a felvonók működését, mivel egyáltalán nem esett hó. 

Hasonlóan nehéz a helyzet az észak-németországi Harz hegyvidéki területen. Itt a sípályákat kénytelenek voltak bezárni. Kizárólag Németország alpesi síközpontjait nem érintette nagyrészt az idei hőmérsékleti kiugrás.

Minisztérium: mindenki alkalmazkodjon!

Több progónzis is azt mutatja, hogy Németország alacsonyabban fekvő hegyvidékei gyakrabban szembesülnek majd ilyen problémákkal. Az ország környezetvédelmi minisztériuma a mostaninál rövidebb és enyhébb teleket jósol, a hóhatár - az a szint, amely felett egész évben hó van - pedig emelkedik az évek múlásával.

Ha túl akarják élni, a síközpontoknak is alkalmazkodniuk kell a globális felmelegedéshez. Ez azt is jelenti, hogy nagyobb hangsúlyt kell majd fektetniük az alternatív, fenntartható turisztikai formákra, például a túrázásra, tanácsolja a minisztérium. 

Az észak-rajna-vesztfáliai Rothaar-hegységben a helyiek már most is szembesülnek a rideg valósággal. „Rájöttünk, hogy nemfókuszálhatunk kizárólag a téli sportokra" – mondta Norbert Lopatta, aki a 838 méter magas Ettelsberg-hegy közelében fekvő Willingen település turisztikai és kulturális ügyeit viszi évek óta.

„Hiszen látjuk, szóba se jöhetnek már a téli sportok ebben a régióban, ki kell találnunk valami mást" - így Lopatta. A 6000 lakosú település átlagosan évi 1 millió vendégéjszakát regisztrál, további 4 millió ember pedig egy napra keresi fel a régió természeti szépségeit. „Hó nélkül, mondanom sem kell, ez a szám alacsonyabb lesz” – húzza alá a szakértő.

„Ez egy teljesen természetes folyamat, a hőmérséklet állandóan változik, ingadozik” – számolt be tapasztalatairól Jörg Wilke, aki az Ettelsberg felvonót üzemelteti már 23 éve. A férfi mindezek mellett elismeri, hogy érzik az éghajlatváltozás hatását, „egyre melegebb van". A helyi önkormányzat egy olyan területet alakított ki, ahol a hegyi kerékpárosok száguldozhatnak lefelé a hegyoldalon. Ha 15 év múlva már nem lesz igazi tél, akkor egyre többen térnek át erre a sportra – tette hozzá.

Az osztrákoknál sem jobb a helyzet

Az ORF.at tudósítása szerint Ausztriában sem jobb a helyzet. Az alsó-ausztriai Puchberg am Schneebergben 19,7 fokot mértek újév napján. Még soha nem volt ilyen meleg januárban ezen a meteorológiai állomáson. Új, 19,5 fokos januári rekordot mértek újév napján a Gutenstein feletti Mariahilfbergen (Alsó-Ausztria).

Ugyanez vonatkozik néhány hegyi állomásra is: a Raxon 12,6 fok vagy a Zell am See melletti Schmittenhöhén, közel 2000 méteres magasságban 12,3 fok volt. Ráadásul nem csak nappal volt kiugróan meleg, hanem éjszaka is.

A tavaszias időjárás miatt Szlovéniában is bezártak több sípályát, Horvátországban pedig törölték az alpesisízők világkupa-sorozatának műlesikló versenyét Zágrábban.