A chilei magánnyugdíjrendszer ellenzői fokozták a kormányra nehezedő nyomást annak érdekében, hogy adja fel azt nyugdíj-megtakarítási modellt, amely korábban rendkívül sikeresen működött - írta a Wall Street Journal. Az elmúlt hetekben az egész országra kiterjedt tüntetések voltak.

A demonstrálók gumikat égettek és útblokádokat építettek. Amit kifogásolnak, az nagyon egyszerű: a magánnyugdíjpénztárak szégyenlegesen alacsony összegeket fizetnek ügyfeleiknek. Michelle Bachelet államfő igyekszik megoldást találni, reformot ígér, ám a korábbi választóinak nagy része már nem bízik benne.

Régi dicsőség

A mostani konfliktus előzményei 1981-ben keresendők, amikor egy az egyben átalakították magánbiztosítássá az országban addig működő állami felosztó-kirovó nyugdíjrendszert. A lépés kényszerű intézkedés volt: részben ezzel próbálták tehermentesíteni a csődben lévő chilei államot.

Az előtakarékosság felelősségét a munkavállalók nyakába varrták: a szabályok szerint jövedelmük tíz százalékát kell befizetniük a nyugdíjpénztárukban vezetett egyéni számlájukra.

A rendszer kezdetben rendkívül sikeres volt. A megtakarítások beáramlottak a tőkepiacra, felpörgették a gazdasági növekedést, Latin-Amerika leggazdagabb országává téve Chilét. Annak idején egyebek mellett Romániát és Perut is lekörözték.

Keserű jelen

Eltelt 35 év és a nyugdíjrendszer nem hozza azt, amit vártak tőle. Átlagosan havi 340 dollárt (95 ezer forint) kínál ügyfeleinek - derül ki a nyugdíjpiacot szabályozó hatóság adataiból. A férfiak korábbi jövedelmüknek átlagosan 38 százalékát, a nők 33 százalékát kapják. Ez a legalacsonyabbak között van az OECD-országok összehasonlításában.

A chilei nyugdíjak mintegy nyolcvan százaléka nem éri el a minimálbér szintjét, 44 százalékuk pedig a szegénységi küszöb alatt van. Ez alamizsna - mondja María Pérez 69 éves nyugdíjas tanárnő, aki 390 dollárnak megfelelő pesót kap. Ez éppen megegyezik a minimálbérrel.

Gond a túlsó végen

Az alacsony kifizetések fő oka a kevés befizetés. Ignacio Alvarez, Chile hat nyugdíjpénztárának egyike, az AFP Cuprum korábbi vezetője éveken át rágta a hatóságok fülét, hogy emeljék meg a tízszázalékos nyugdíjcélú megtakarítási rátát. Hiába érvelt azonban azzal, hogy ez az OECD-államokban megszokott befizetési arányok átlagának fele.

További gond, hogy az emberek többsége nem fizeti folyamatosan a nyugdíj-hozzájárulását. Amikor munkanélküliek vagy a feketegazdaságban dolgoznak, elmaradnak a megtakarításaik. A nők helyzete különösen rossz. A nyugdíjpénztárak szövetségének adatai szerint a nő nyugdíjasok több mint fele kevesebb mint 15 éven át takarékoskodik.

A nyugdíjrendszer éppen olyan, mint amilyen a munkaerőpiac, amelyre épül - foglalja össze a lényeget Andres Velasco korábbi pénzügyminiszter.

Ha, akkor...

A rendszer támogatói szerint a szisztéma sikeres, ha a munkavállalók rendszeresen takarékoskodnak. Azok a férfiak, akik több mint 30 éven át fizették a hozzájárulásukat, átlagosan 1000 dolláros ellátást kapnak, ami korábbi jövedelmük 77 százaléka - derül ki az AFP Habitat, egy másik pénztár adataiból.

A nőknél 50 százalék az utóbbi arány, mivel korábban nyugdíjba vonulhatnak és hosszabb a várható élettartamuk.

Reform lesz

Az IMF javasolta a jelenlegi magánnyugdíjrendszer fenntartását, de elismerte, hogy változtatásokra van szükség a kifizetések növelése érdekében. Bachelet első kormánya 2008-ban már megpróbálkozott a reformmal: létrehoztak egy államilag támogatott programot a legszegényebb nyugdíjasok támogatására. Ez minimumnyugdíjat fizet a rászorulóknak.

Emellett igyekeztek erősíteni a versenyt a pénztárak között, hogy ezzel árversenyre kényszerítsék őket. Az ország vezetésének reményei szerint ez elvezethet működési költségeik lefaragásához. Egy új kormány-előterjesztés tovább erősítené a piaci versenyt és ezzel egyidejűleg 10-ről 15 százalékra emelné a nyugdíjcélú befizetések arányát.