A londoni miniszterelnöki hivatal feltűnően indulatos hangvételű nyilatkozatának előzményeként Michel Barnier, az Európai Bizottság brexit-főtárgyalója brüsszeli sajtóértekezletén kijelentette: nem terjeszthető ki az Egyesült Királyság egészére az Európai Bizottság azon javaslata, amelynek értelmében az ír sziget egésze "közös szabályozási térséggé" alakulna át, ha nem születik egyéb megoldás az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti fizikai határellenőrzés visszaállításának elkerülésére - írta az MTI tudósítója.

Ez a javaslat - amelyet a bizottság még 2017 végén terjesztett elő - London értelmezése szerint gyakorlatilag azt jelentené, hogy Észak-Írország továbbra is részese lenne az Európai Unió vámuniójának, jóllehet az Egyesült Királyság az uniós tagság megszűnésével egy időben az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is ki akar lépni.

Kapcsolódó

Az Európai Bizottság e javaslatával szemben a brit kormány csütörtökön előterjesztett egy alternatív javaslatcsomagot, amelynek lényege az, hogy ha az Egyesült Királyság és az EU kétoldalú kereskedelmének vámszabályozásáról szóló végleges egyezséget nem sikerülne megkötni a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak 2020 végén esedékes lejártáig, akkor még egy évvel meghosszabbodna az átmeneti időszak, de csak a kétoldalú kereskedelmi forgalom vámszabályozására szűkítve.

A dokumentum - amelyet az EU-nak is jóvá kellene hagynia - leszögezi, hogy a brit kormány várakozása szerint a majdani vámeljárásokat szabályozó végleges megállapodás legkésőbb 2021 végéig életbe lép.

A brit EU-tagság várhatóan jövő márciusban szűnik meg, de a brit kormány és az Európai Unió elvi megállapodása alapján ezután átmeneti időszak következne, amely 2020 végéig tartana, és addig az Egyesült Királyság és az uniós kereskedelmi partnerországok a jelenlegi szabályrendszer alapján férnének hozzá egymás piacaihoz, beleértve a mostani vámmentes kereskedelmet biztosító vámszabályozást.

A csütörtöki brit javaslat szerint az Egyesült Királyság egésze "korlátozott ideig" még tartaná magát az Európai Unió vámuniójának szabályrendszeréhez, ha az átmeneti időszak végéig nem sikerülne végleges megállapodást elérni a jövőbeni kétoldalú kereskedelem vámszabályozásáról. (Milyen lapra tesznek a magyarok az új világrendben?)

Pénteki sajtóértekezletén azonban Michel Barnier bírálta, hogy London javaslata ideiglenes megoldásról szól. Az EU-bizottság főtárgyalója hangsúlyozta, hogy tartósan meg kell akadályozni a fizikai határellenőrzés visszaállítását az Ír-szigeten.

A Downing Street szóvivője a brit kormány reagálását ismertetve ugyanakkor leszögezte: Theresa May brit miniszterelnök már eddig is "világosan kifejezésre juttatta", hogy London soha nem fogadná el vámhatár létrejöttét Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi országrésze között, továbbra is elkötelezetten törekszik a brit belső piac integritásának fenntartására, és ez az álláspontja nem fog változni.

A szóvivő szerint azonban az Európai Bizottság javaslatával ez a cél nem érhető el, és a brit kormány ezért terjesztette elő saját, "készenléti jellegű" javaslatát a vámeljárások jövőbeni átmeneti szabályozására.

A Capital Economics szakértői szerint Brüsszel álláspontja csak két, középút nélküli egyenes választási lehetőséget hagy nyitva: a brit kormány vagy elfogadja a vámellenőrzés bevezetését az Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi országrésze közötti kereskedelemben, vagy úgy dönt, hogy az Egyesült Királyság egésze véglegesen az EU vámuniójában marad a brit EU-tagság megszűnése után is - írta az MTI.

A kép forrása: Shutterstock.