Egy, a PLOS ONE folyóiratban megjelent jelentés szerint a dohányt és kannabiszt használók nagyobb valószínűséggel küzdenek mentális zavarokkal, leginkább szorongással és depresszióval. De vajon a dohányzás járul hozzá a depresszió kialakulásához, vagy esetleg a depresszióval élők lesznek hajlamosabbak a dohánytermékek és a kannabisz fogyasztására?

A kutatócsoport 53 843 olyan amerikai felnőtt mentális egészségére és szerhasználatára vonatkozó adatokat elemzett, akik a COVID-19 Citizens Science Study keretében online felmérésekben vettek részt, így 2020 és 2022 között gyűjtöttek adatokat.

A felmérésben résztvevők közel 5 százaléka csak dohányt, csaknem 7 százaléka kizárólag kannabiszt, kevesebb mint 2 százaléka pedig mindkettőt használta.

A dohányt és kannabiszt is használók 26 százaléka számolt be szorongásról, 28 százaléka pedig depresszióról, míg azoknak, akik egyik anyagot sem használták, mindössze 10 százalékuk szorongott és 11 százalékuk él depresszióval.

A különbség nyilvánvaló:

a tanulmány szerint a társfogyasztók (a dohányt és kannabiszt is használók) kétszer nagyobb eséllyel küzdenek mentális zavarokkal, mint azok, akik egyiket sem használják.

Ugyanakkor a társfogyasztás mellett a csak kannabisz-használat is nagyobb valószínűséggel járt együtt a szorongással, mint a dohányzás.

A tanulmányon dolgozó kutatók egyelőre nem tudják megállapítani az ok-okozati összefüggést, arra a következtetésre jutottak azonban, hogy a dohány és a kannabisz együttes használata összefügg a rossz mentális egészséggel.

A dohányzás és a kannabisz fogyasztása egyaránt hozzájárul a csökkent mentális jóléthez

- áll a kutatók sajtóközleményében.

A tyúk vagy a tojás problematikája

Mentális egészségügyi szakértők elmondták, hogy nem lepte meg őket a két anyag használata és a rossz mentális egészség közötti kapcsolat, bár rámutattak, hogy a dohányzás és a mentális egészség közti összefüggések a múltban inkább a szorongásról, mintsem a depresszióról szólt.

Megjegyezték azt is, hogy az adatok nagy részét a COVID-19 világjárvány idején gyűjtötték, amely más stressz okokat is hozott, amelyek fokozhatták mind a szorongást és a depressziót, mind a szerhasználatot, ezt viszont nem veszi számításba a tanulmány.

David Hu pszichiátriai orvosigazgató elmondta, hogy a tanulmány összhangban van más kutatásokkal és klinikai megfigyelésekkel is:

A szerhasználati zavarok, a depresszió és a szorongás együttes előfordulása nagyon magas, az ok-okozati összefüggés azonban nem egyértelmű. A depresszióban szenvedő emberek nagyobb valószínűséggel használhatnak dohányt vagy marihuánát depressziós hangulatuk öngyógyítására

-közölte Hu. A szakértő szerint azonban úgy tűnik, hogy a személy hangulata még depressziósabbá válik, miután a szerek hatása elmúlik. Elmondta, hogy az emberek gyakran mondják, hogy a marihuánára vagy a dohányra azért van szükségük, hogy megnyugodjanak és csillapítsák a szorongást,

de sok esetben a szorongás valójában az anyag utáni sóvárgás lehet.

Avigail Lev, a Bay Area CBT Center igazgatója elmondta, hogy a tanulmány jogosan juthat arra a következtetésre, hogy a dohányzó emberek nagyobb valószínűséggel szenvednek szorongástól és depressziótól:

Ez azért lehet, mert azok, akik dohányoznak, kevésbé aggódnak az egészségükért, ami potenciálisan passzív öngyilkossági hajlamra utalhat

- mondta Lev. Hozzátette, hogy a szerhasználat az önkárosítás egy formája lehet, amelynek során az egyének szándékosan okoznak kárt maguknak anélkül, hogy közvetlen öngyilkossági szándékuk lenne.

 

Elmondta, hogy a dohányzás passzív öngyilkos magatartásnak is tekinthető: az, hogy valaki annak káros következményeinek ismerete ellenére részt vesz a cselekményben, a saját jóléte iránti közömbösség szintjét jelezheti. A dohányzás által a stressz vagy az érzelmi fájdalom okozta átmeneti megkönnyebbülés olyan viselkedésformákat tükrözhet, amelyekben az egyének rövid távú menekülést keresnek belső küzdelmeik elől.

Kábítószer-használat és öngyógyítás

Dr. Ryan Sultan pszichiáter, a New York-i Columbia Egyetem professzora elmondta, hogy ugyan a dohányzás kellemes hatása kezdetben megnyugtató lehet, minél tovább dohányzik valaki, annál nagyobb szüksége van az anyagra, és ez növeli a mentális problémák kialakulásának esélyét.

Sultan szerint a megfigyelt összefüggés egyik lehetséges magyarázata, hogy a szorongó vagy depressziós egyének nagyobb valószínűséggel fordulnak az olyan anyagokhoz, mint a dohány vagy a kannabisz, az öngyógyítás egyik módjaként.

Van egy páciensem, aki szociális szorongással küzd. Társasági események előtt kannabiszt használt, hogy nyugodtabbnak érezze magát, azonban ahogy egyre inkább rászorult a szerre a szorongása kezelésében, úgy tapasztalta, hogy a tünetei egyre hangsúlyosabbá válnak, amikor nem volt a szer hatása alatt.
Összességében a vélemények megoszlanak arról, hogy a függőség vezet a depresszió kialakulásához, vagy esetleg a depresszió és a szorongás hajlamosít az anyagok használatára, az viszont biztos, hogy a dohányzás, valamint az egyéb káros szokások minden esetben károsítják a mentális egészséget.