A kormányzóválasztások győztesei közül hárman teljes jogkörrel, tízen pedig ideiglenes ügyvivőként az általuk elnyert tisztséget már eddig is betöltötték. A szavazatok 89,61 százalékának megszerzésével a Bajkálontúli területet irányító Alekszandr Oszipov aratta a legnagyobb győzelmet, a leggyengébben pedig a távol-keleti Szahalinon Valerij Limarenko szerepelt 56,15 százalékkal.

Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság elnöke hétfő reggeli sajtótájékoztatóján még arra intette szentpétervári kollégáit, hogy ne siessék el a helyi kormányzóválasztás eredményének kihirdetését, amíg az összes panaszt ki nem vizsgálták, amelyek szerint a város több választóhelyiségéből választási bizottsági tagokat, megfigyelőket és szavazólapokat távolítottak el.

Kapcsolódó

Délutánra az orosz "északi főváros" választási bizottsága közölte, hogy 30,08 százalékos részvétel mellett, a szavazatok 64,45 százalékával a Szentpétervárt eddig ideiglenes ügyvivőként kormányzó Alekszandr Beglov győzött. A politikus függetlenként, de az Egységes Oroszország támogatásával állt rajthoz.

A 45 fős moszkvai képviselő-testületben az ellenzéknek 20 helyet sikerült megszereznie. A Kreml-párti többség a 2014-es választások utáni 38 főről 25-re olvadt.

Az ellenzék szerint ez csak egy próba

Elemzők rámutattak, hogy a hatalommal szembeni előretörést az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus által szorgalmazott "okos voksolás" taktikája eredményezhette, amelynek lényege az, hogy a választásokból kizárt, parlamenten kívüli ellenzék hívei az Egységes Oroszország jelöltjével szemben legesélyesebb jelöltre szavazzanak. Ennek eredményeképpen az eddigi öttel szemben 13 kommunista képviselő került a testületbe, amelyben a szövetségi törvényhozásban képviselt Igazságos Oroszország és a parlamenten kívüli, liberális Jabloko is egyaránt 3-3 mandátumot szerzett, mindössze 21,77 százalékos részvételi arány mellett.

Az Interfax azt írta, hogy az Egységes Oroszország moszkvai szervezetének vezetője, Andrej Metyelszkij kiesett a moszkvai képviselő-testületből. Vele kapcsolatban a Navalnij által alapított Korrupció Elleni Küzdelem Alapja júliusban azt közölte, hogy Ausztriában szállodalánccal, Oroszországban pedig jelentős értékű luxusingatlan-vagyonnal rendelkezik. Az ügyben a Kreml is vizsgálatot indított, Metyelszkij pedig beperelte az alapot.

A moszkvai választást a parlamenten kívüli ellenzék a 2021-ben esedékes parlamenti választás taktikai próbájának tekintette. Az Egységes Oroszország által támogatott jelöltek egyébként, tekintettel a párt alacsony népszerűségére, függetlenként indultak.

A távol-keleti Habarovszk városi tanácsában a nacionalista és populista politikát hirdető Liberális Demokrata Párt (LDPR) a lehetséges 35-ből 34 mandátumot szerzett meg. Az első helyen végzett ez a politikai erő a voksok 56,12 százalékával a Habarovszki terület törvényhozásában is. A hatalmon lévő Egységes Oroszország itt 12,51 százalékkal a harmadik helyen végzett a második kommunisták mögött (17,24). A liberális demokraták mindemellett a 24-ből 22 egyéni körzetben is győzni tudtak.

A régióban, amelyet tavaly óta ennek a pártnak a politikusa, Szergej Furgal kormányoz, a szövetségi parlamenti pótválasztáson a liberális demokrata Ivan Pillalev győzött. Emellett ez a politikai erő Komszomolszk-na-Amure városban is egy híján az összes képviselői mandátumot besöpörte, és Alekszandr Zsornyok személyében ő adja a polgármestert is.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hangot adott meggyőződésének, hogy a protesztszavazásra vonatkozó jóslatok nem váltak be, és a vasárnapi erőpróbát az Egységes Oroszország szempontjából sikeresnek, a politikai vezető szerep megnyilvánulásának minősítette.

Akadtak visszaélések

Az oroszországi választások keretében 16 régió vezetőjéről, 13 regionális törvényhozás képviselőiről, 22 adminisztratív központ önkormányzati képviselőiről és 3 ilyen központ vezetőjéről döntöttek. Emellett a parlamenti alsóház négy egyéni választókörzetében tartottak pótválasztást, és mintegy ötven referendumot is megrendeztek.

A voksolás az ország mind a nyolcvanöt régióját érintette, és több mint 47 ezer mandátum sorsát döntötte el. A Központi Választási Bizottság közlése szerint a választott tisztségekért több mint 118 500 jelölt versengett, közülük 91 ezren pártok képviseletében, 27 400-an pedig egyéni jelöltként. A szavazókörzetek száma több mint 48 ezer volt.

Pamfilova hétfőn azt is közölte, hogy a választási kampánnyal kapcsolatban 11 bűnvádi eljárás indult, köztük négy Moszkvában. A kampány során a belügyminisztériumhoz több mint 3600, a választás napján pedig 1280 bejelentés érkezett.
Mint mondta, a szentpétervári esetek kivételévek a választás országszerte nyugodtan zajlott le. Közölte ugyanakkor, hogy négy régióban nyolc választási körzet eredményeit törölni fogják.

A belügyminisztérium egyébként hétfőn közölte, hogy beismerő vallomást tett az a férfi, aki péntekre virradóra otthonában támadta meg egy - egyes források szerint nem működő - elektromos sokkolóval Pamfilovát és több ütés mért rá. A hajléktalan Bahit Karabalejev, aki ellen betöréses rablás címén indult eljárás, azt mondta, nem tudta, hogy kinek házába hatol be.