A világ politikai és gazdasági elitjének tagjai, akik szerdától a hét végéig társalognak egymással a hagyományos davosi világgazdasági fórumon, kénytelenek szembe nézni egy kellemetlen ténnyel: a világ sokkal rosszabb állapotban van, mint egy évvel ezelőtt, legutóbbi találkozójuk idején. A CNN Money igyekezett összeszedni, mi minden baj történt azóta.

Elég hosszú lista jött össze, amelynek első helyére a politikai extremizmus előretörését tették. Az Iszlám Állam, amely elfoglalta Szíria és Irak egy részét, minden hozzá hasonló terrorszervezeten túl tesz kegyetlenségében. A terrortámadásokhoz hasonlóan rengeteg emberéletet követelt a világ eddigi legsúlyosabb Ebola-járványa is. A Nyugat-Afrika lakót tizedelő kór több ezer áldozatot szedett és a legjobb esetben csak az év végére várható, hogy a helyi és a nemzetközi egészségügyi szervezetek úrra lesznek járvány terjedésén.

Jaj

Senki sem számított arra 2014 januárjában, hogy a Nyugat és Oroszország olyan konfliktusba kerül egymással, amilyenre a hidegháború óta nem volt példa. Összességében a geopolitikai feszültségek súlyos nyomással nehezednek a világgazdaságra, megfejelve a növekedés hiányából, a deflációs spirálból és az olajárak zuhanásából fakadó feszültségeket.

Sokat fognak beszéli a davosi fórumokon arról, honnan indulhat el a világgazdaság segítséget, mankókat nem igénylő, öntörvényű növekedése. A legvalószínűbb jelölt az USA lehet, amelynek bankjai és vállalatai késznek látszanak arra, hogy leszokjanak a jegybank, a Fed tőkeinjekcióiról. A világ többi nagy gazdasága azonban semmi jelét nem mutatja annak, hogy képes lenne a saját lábára állni.

Jaj, jaj

A japán gazdaság recesszióba hanyatlott 2014 harmadik negyedévében, mivel egyszerűen nem volt elég erős ahhoz, hogy elviselje a kereslet csökkenését, amely fogyasztási adó áprilisi megemelését követően következett be. A kormány a költségvetési kiadásokon keresztül, a jegybank továbbra is laza monetáris politikájával próbálja kirángatni a gazdaság szereplőit a gödörből.

Kína a napokban küldött kellemetlen jelzést a világnak. A pekingi statisztikai hivatal szerint a GDP 7,4 százalékkal bővült 2014-ben az egy évvel korábbi hoz képest, ami elmarad a kormány 7,5 százalékos tervétől. Még riasztóbb, hogy utoljára 1990-ben volt ezen a szinten a kínai gazdaság növekedés tempója.

Európa ép most lép az amerikai útra

Ami Európát illeti, itt az Európai Központi Bank (ECB) éppen most készül arra, hogy beindítsa a bankóprést. Az eurózóna növekedése elgyengült, a legfrissebb adatok szerint bekövetkezett, amire a szakértők régóta számítottak: az árak csökkennek, azaz a beruházások és a vásárlások elhalasztására ösztönző defláció alakult ki. A hosszú idő óta munka nélkül lévők magas száma táplálja a szociális elégedetlenséget és a közelgő görög választáson hatalomra kerülhet a radikális ellenzék, amely adósságelengedést akar, bevállalva az államcsőd kockáztatását is.

És nem csupán a világ vezető gazdasági szenvednek, hanem a feltörekvő országok is. A tavalyi davosi találkozó óta felére csökkent a nyersolaj ára, ami kiütötte a költségvetési kiadásaikat olajexport-bevételeikre alapozó országokat: Venezuelát, Iránt és Oroszországot.

Az oroszokról már nem is beszélve

Oroszország különösen nagy bajban van. A GDP növekedése már tavaly ilyenkor is lassult. A gondot megfejelték a Krím orosz elfoglalása és a maláj utasszállítógép lelövése után bevezetett nyugati szankciók, amelyek egyebek mellett elzárják a nyugati tőkepiacokat az orosz bankok és cégek elől.

Az olajár összeomlása azután kiütötte a rubelt, így olyan pénzszűke alakult ki, amelyben egyes bankoknak és vállalatoknak állami tőkeinjekciót kellett adni. A devizatartalékok gyorsan fogynak, de Vlagyimir Putyin államfő nem enged az orosz befolyás növelésével kapcsolatos terveiből és kiszámíthatatlanabb, mint valaha.

Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj

A világ a berlini fal leomlása után 25 évvel a újra jelentős államok közti konfliktusokkal néz szembe. Oroszország és a Nyugat ellentétén túl idetartozik a japán-kínai viszony éleződése is, amelynek gyújtópontjában néhány kis sziget birtoklása körüli vitájuk áll. Kérdés, hogy a kínai vezetés hogyan kezeli a növekedés lassulását, amely eddig lehetővé tette széles társadalmi rétegek gyarapodását. Az ország legendás munkaereje korosodik és az ingatlanpiacom kialakult buborék kipukkadhat.

A helyzet az, hogy még a jó hírek sem teljesen jók. A kirívó szegénység visszaszorulóban van, de a leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti szakadék mélyül. Gyarapodik az internetet használók száma - akárcsak a kiberbűnözőké. Több nő dolgozik, mint korábban, de bérük még mindig messze elmarad a férfiakétól.