Az előzetes becslések alapján valószínű, hogy az idei év lesz a legmelegebb azóta, hogy másfél évszázaddal ezelőtt megkezdődött az időjárási adatok rendszeres gyűjtése - jelentette a BBC. A globális átlaghőmérséklet 2014 első tíz hónapjában 0,57 Celsius-fokkal volt a hosszú távú átlag felett - derül ki az ENSZ, időjárási intézménye, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) adataiból.

Ha az eddigi tendencia folytatódik novemberben és decemberben, akkor a hőmérsékleti átlag 2014-ben ici-picivel magasabb lehet a 2010-es csúcsnál, amely 0,56 fokkal volt a hosszú távú átlag felett.

A brit meteorológiai intézet szakértői úgy vélik, hogy ez a helyzet nem következhetett volna be emberi beavatkozás nélkül. Az ipari forradalom óta a légkörbe engedett üvegház hatású gázok bizonyosan hozzájárulnak a légkör hőmérsékletének felfelé kúszásához. Ezzel egyetért Michael Jarraud, a WMO főtitkára, aki szerint a 2014-es előzetes adatok összhangban vannak azzal, amelyet a globális felmelegedéssel kapcsolatos tudásunk alapján várhatunk.

Katasztrófák

A rekorddöntő meleg kombinálva az özönvízszerű esőkkel és áradásokkal elpusztítja az emberek megélhetését biztosító gazdasági rendszereket és ezzel romba dönti az emberek életét - fogalmazott Jarraud. Ami különösen aggasztó az idén tapasztalt magas hőmérsékletekben, az az óceánok óriási felületének felmelegedése. Ez már a föld északi féltekéjén is megfigyelhető.

A WMO jelentése kiemeli 2014 néhány időjárási katasztrófáját:

  • Nagy-Britanniában az elmúlt télen 12 Atlanti-óceáni vihar követte egymást, amelyek miatt a megszokott csapadék kétszerese hullott le.
  • A Balkán egyes részei szeptemberben az átlagos havi esők dupláját kapták. Törökország egy részét a sokévi átlag négyszerese mosta el.
  • A Marokkóban található Guelmin városa négy nap alatt több csapadékot kapott, mint máskor egy egész év alatt.
  • Japán nyugati részén az adatgyűjtés kezdete óta a legforróbb augusztust jegyezték fel 2014-ben.
  • Kitartó szárazságokat jelentettek az USA egyes nyugati térségeiből, továbbá Kína, illetve Közép- és Dél-Amerika egyes részeiből.
  • Trópusi viharból azonban kevesebb (72) volt idén, mint az 1981 és 2010 közti két évtized éves átlaga (89). Az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán nyugati, az Indiai-óceán északi részén maradtak el a nagyon nagy viharok.

Hol marad a kisded?

A globális felmelegedés melletti nyomós érv, hogy az adatgyűjtés kezdete óta feljegyzett legmelegebb 15 évből 14 a 21. század eddig eltelt rövid időszakára esett. Kiugró hőmérséklet-emelkedés ugyan nem volt az elmúlt másfél évtizedben, ám ez az időszak ennek ellenére különösen melegnek számít.

A kutatók ugyanakkor nem értik, miért nem vehető biztosra, hogy kialakul az El Nino (jelentése spanyolul kisded) időjárási anomália, amely a világ egyes részeire szárazságot, máshova a szokásosnál nagyobb esőket hoz. A Csendes-óceán keleti része ugyanis a jelentősen felmelegedő térségek közé tartozik, és az eddig tapasztalatok szerint ennek elkerülhetetlenül El Ninóhoz kellene vezetnie. Ez végül is azt jelentheti, hogy ha 2014 rekordmeleget hoz, akkor erre legalább nem pakol rá még egy lapáttal az forróságot erősítő El Nino.