A háztartási villamos energia ára 6,3 százalékkal emelkedett a 27 EU-tagország átlagában, míg a lakossági földgáztarifák 12,6 százalékkal nőttek 2010 és 2011 második féléve között. Az Eurostat számai gyorsuló ütemű drágulásról tanúskodnak, hiszen 2009 és 2010 második féléve között a lakossági áramárak 5,6, a gázárak pedig 7,5 százalékkal nőttek az EU-ban.

Áram

Kapcsolódó

A villamos energia árak változása széles skálán szóródik az egyes tagállamokban; míg Luxemburgban 5 százalékkal mérséklődött a tarifa, addig Lettországban 27 százalékkal nőtt.

Lettország mellett Cipruson (+19 százalék), Portugáliában és Spanyolországban (+13 százalék), illetve Nagy-Britanniában (+12 százalék) volt a legkomolyabb drágulás. Az árak csak Luxemburgban csökkentek, de gyakorlatilag stagnáltak Litvániában, Máltán és Finnországban is.

Az euróban számolt átlagos lakossági áramárak Bulgáriában (8,7 euró/100 kilowattóra), Észtországban (10,4 euró), illetve Romániában (10,9 euró) voltak a legalacsonyabbak a tavalyi év második felében. Dániában (29,8 euró), Németországban (25,3 euró), Cipruson (24,1 euró), valamint Belgiumban (21,2 euró) volt a legdrágább a háztartási villamos energia.

Míg ezen összevetésekben Magyarország nem emelhető ki, a vásárlóerőt is figyelembe vevő, a relatív árakat sorrendbe állító táblázatban már előkelő pozíciót foglal el hazánk. Mindössze a ciprusi tarifa magasabb a magyarnál 2011 második félévében, de Szlovákiában és Németországban is a legdrágábbak között van a villamos energia, ha a lakosság anyagi helyzetéhez viszonyítva vizsgáljuk a helyzetet. Relatív olcsó az áram Finnországban, Franciaországban és Görögországban.

Földgáz

A földgázárak változásának mértéke is vegyes képet mutat: míg Romániában 0,1 százalékkal csökkent az árszint, addig a brit lakossági fogyasztók 27 százalékos drágulást voltak kénytelenek elszenvedni.

Az Egyesült Királyság mellett Luxemburgban (+22 százalék) és Belgiumban (+21 százalék) is masszív áremelkedést regisztrált az Eurostat. Románia mellett Dániában és Spanyolországban is alig változtak a gázárak.

Az euróban kifejezett árakat tekintve a sor végén Bulgária (4,7 euró/100 kilowattóra), Lettország (4,6 euró), Észtország (4,4 euró) és Románia (2,8 euró) áll; a legdrágább országok között pedig Svédországot (11,7 euró), Dániát (10,9 euró), illetve Olaszországot (8,8 euró) kell megemlíteni.

A vásárlóerőt is számításba véve megállapítható, hogy az ír és francia fogyasztók mellett a román, brit és luxemburgi háztartásoknak jelenti a legkisebb terhet a gázszámla kifizetése; másrészt, anyagi-jövedelmi viszonyaikat tekintve a legnehezebben a bolgár, a magyar és a szlovén lakosság tudja kigazdálkodni a gázszámla fizetését.

Abszolút értékben a magyar tarifák nem tartoznak az európai élmezőnybe: a hazai 15,5 euró/100 kilowattórás áramár elmarad az EU 27 átlagától (18,4 euró), és az 5,7 eurós magyar tarifa is alatta van a 6,4 eurós uniós átlagtól. Vásárlóerő paritáson viszont mind a villamos energia, mind a földgáz hazai lakossági ára a top háromban található. Amennyiben pedig azt is figyelembe vesszük, hogy csak Magyarország szerepel a dobogón mindkét összevetésben, akkor megállapítható, hogy a 2011-es év végi állapot szerint az Európai Unió 27 tagországa közül relatíve Magyarországon volt a legdrágább a háztartási energia. Ez pedig némileg megkérdőjelezi azt, hogy a kormányzatnak sikerült-e elérnie célját a hatósági ármegállapítással.