Ez a válság sokkal rosszabb lehet, mint a Lehman Brothers bedőlését követő hitelezési jégkorszak, a bizonytalanság kezelése európai szintű pénzügyi irányítást kívánna, de ma nincs ilyen felhatalmazású szervezet - szögezte le Soros György magyar származású üzletember a CNBC tudósítása szerint.

Miközben a döntéshozók próbálják legyűrni az eurózóna adósságválságát, fennáll a veszélye annak, hogy az egyik nagybank fizetésképtelenné válik, ami éppen olyan pánikhullámot indítana el, és ugyanúgy a bankközi hitelezés lefagyását eredményezné, mint a Lehman három évvel ezelőtti összeomlása - folytatja elemzését a hírportál. Az európai politikusok ugyan több száz milliárd eurós segélycsomagokkal próbálják megmenteni a bajban lévő országokat - s ezzel megelőzni, hogy a bankok kezében lévő kockázatos államkötvények teljesen elveszítsék értéküket, ami a valamelyik pénzintézet csődjéhez vezethet -, de a kérdés ennek ellenére nyitott: képesek-e túlélni nagy állami adósaik válságát a hitelező bankok?

Kapcsolódó

Hiperóvatossá váltak az amerikai bankok

Az amerikai pénzintézetek mindenesetre hiperóvatossá váltak, visszafogják az európai társaiknak nyújtott rövid távú hitelezésüket és egyes esetekben minden más közös üzlettől is tartózkodnak. A tíz legnagyobb amerikai pénzpiaci alap júliusban kilenc százalékkal, 30 milliárd dollárral mérsékelte európai pénzintézetekkel kötött üzletei értékét, miután júniusban már ötödével megvágta azt - derült ki a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) hétfői jelentéséből. Mindez csak fokozza az európai bankok finanszírozási problémáit, ám ha az öreg kontinensen kitör egy pénzügyi válság, az azonnal visszahat az Újvilágra is.

Ezt a kockázatot csak növeli, hogy minden óvatosság ellenére jelentősek az amerikai pénzügyi szektor európai befektetései. A JP Morgan Chase például a második negyedév végén 49 milliárd dollár értékben tartott nyilván olyan üzleteket könyveiben, amelyeket francia bankokkal kötött, a Citigroupnál 44 milliárd, a Bank of Americánál 20 milliárd dollár volt ez ez érték. Ez azért érdekes, mert a francia pénzintézetek kezében van a legtöbb sérülékeny európai államkötvény, azaz különösen kockázatos velük üzletelni.

A párizsi kormány ezt felismerve próbálja védeni az ország pénzügyi rendszerét. A múlt hónapban például ideiglenesen betiltották a shortolást, miután a döntéshozók arra a következtetésre jutottak, hogy a Société Générale (SocGen) - amelyről olyan hírek keringtek, hogy fizetésképtelenné válhat - túl nagy bank ahhoz, hogy csődbe mehessen.

Tagadják a bajt, de...

A SocGen részvényei azonban továbbra is esnek, mivel a befektetők úgy látják, hogy - hasonlóan a PNP Paribas-hoz és más francia nagybankokhoz - nehezen jut dollárhoz, s ezért gondjai vannak amerikai és más dollárban kötött üzletei finanszírozásával. A pénzintézet vezetősége tagadja, hogy bajban lennének és elemzők szerint azt is figyelembe kell venni, hogy a bank forrásokhoz juthat az Európai Központi Banktól (ECB) is.

A baljós árnyak sorába illik viszont az egyik legnagyobb spanyol takarékbank, a Caja de Ahorros del Mediterráneo tegnapi bejelentése, miszerint rossz hiteleinek aránya teljes követelésállományához viszonyítva 19 százalékra nőtt a tavaly év végi kilenc százalékról.

A kormányok a bankok zsebében

Árnyaltabbá teszi a sötét jövőképet, hogy az európai pénzintézetek egyelőre óriási összeget tartanak az ECB-nél az igen alacsony betéti kamat ellenére. Kedden166 milliárd eurójuk volt a biztonságba helyezve, ami arra utal, hogy egyiküket sem fenyegeti közvetlenül a fizetésképtelenség réme. A kockázatot így az jelenti, hogy az európai kormányok kénytelenek elutasítani a bankok feltőkésítését, mivel egyszerűen nincs pénzük. Így viszont - ahogy Daniel Gros, a brüsszeli European Policy Studies igazgatója fogalmaz - bankjaik zsebében vannak.

A 2008-as válságkezelésben az USA-ban és Nagy-Britanniában kulcsszerepet játszott a pénzintézetek kikényszerített feltőkésítése. A két ország vezetői már akkor arra biztatták európai kollégáikat, hogy hozzanak ugyanilyen döntéseket...