Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa ma már a második legnagyobb jótékonysági intézmény az Egyesült Államokban a Bill és Melinda Gates Alapítvány mögött, ám van egy nagy különbség Gatesék és Soros között. Az előbbiek nem szálltak be az gondolatok, az eszmék, az ideológiák háborújába, míg az utóbbi ismert szereplő ezen a csatamezőn - kezdi cikkét Stephen Foley a Financial Times (FT) USA-szakértő szerkesztője.

Amikor a cikk szerzője újságírói karrierjét kezdte, úgy emlegették a magyar származású amerikai üzletembert, mint aki az angol font elleni spekulációjával 1992-ben "bedöntötte a Bank of Englandet". Manapság azonban fontosabb politikai szerepvállalása, mint gazdasági tevékenysége: a demokrácia, az emberi és állampolgári jogok képviselőjeként tartják számon, olyan valakiként, aki szembe száll az autoritáriánus, illiberális kormányzással. A diktátorok és a trollok mumusa.

Kapcsolódó

Sokakkal dacol

Két hónapja adta hírül a sajtó, hogy 26 milliárd dolláros vagyonából 18 milliárdot áttolt alapítványaiba, amelyek egyebek mellett szerte a világon támogatják a kisebbségek jogaiért folytatott küzdelmet. Ez az adomány a 87 éves üzletember részéről egyfajta dacos válasz volt azoknak, akik Magyarországtól Oroszországig a világ számos pontján igyekeznek megfélemlíteni őt és a támogatását is élvező csoportok tagjait.

Soros ezzel jóval nagyobb hatást gyakorolhat a világra, mint az amerikai Koch testvérek, akik a politikai spektrum másik oldalát megjelenítő ideológiát, a szabadpiacot, az öngondoskodást, az állam összezsugorítását előmozdító projekteket támogatnak a pénzükkel. Kochék, különösen az idősebb fivér, Charles kutatóintézetek, agytrösztök, oktatási programok mögött állnak évtizedek óta.

Marshal-terv

A két Koch és más gazdag republikánus családok már-már Marshall-tervnek tűnő támogatást, 300-400 millió dollárt (80-106 milliárd forint, a 4-es metró költségének közel negyede) adnak a jövő őszi amerikai időközi választásokon induló republikánus politikusoknak, illetve olyan szervezeteknek, amelyek segítenek kampánytémává tenni a konzervatív ideálokat. Ennyit még nem toltak be választási kampányba, beleértve a tavalyi elnökválasztási csatát is.

Azonos gondolat

Az FT szakírója nem akar egyenlőséget tenni Kochék és Soros motivációi, érdemeik vagy szándékaik közé, ám rendkívül érdekesnek tartja azt az azonosságot, amit ellentétes céljaik ellenére jótékonysági tevékenységük fed. Mindkét fél úgy döntött, hogy nem bizonyos súlyos emberi problémák, a szegénység vagy valamilyen betegség leküzdéshez ad anyagi segítségét és nem választottak ki egészségügyi, oktatási intézményeket, amelyeket érdemesnek tartanak a pénzügyi támogatásra. Ehelyett egy bizonyos eszme elfogadtatásának előmozdításában látják a küldetésüket.

Tevékenységük átlépi a jótékonykodás és a politika közti határt, ha tetszik: benyomul a kettő közötti homályos területre. Valójában kihasználják az adakozásban és a politikai mozgalmakban rejlő erőforrásokat arra, hogy segítsék kiválasztott eszméjük: a konzervativizmus és a nyílt társadalom érvényesülését, terjedését a világon.

Jó tanácsok

Az FT szakírójának van három jó tanácsa mindazoknak, akiknek hasonló ambícióik vannak, azaz vagyonukat politikai ideológiák szolgálatába akarják állítani.

Az eszméket tudományos intézetek ápolják és politikusok érvényesíthetik parlamenti munkájukban, de átlagemberek is képviselik ezeket mindennapi életükben. Őket is segíteni kell - szól az első tanács. Soros jó példát adott erre az 1980-as években, amikor ösztöndíjaival megtörte Magyarországon a pártállam monopóliumát a tudományos életben és a médiában.

A másik jó tanács: készüljenek fel arra, hogy nagy pénzt kell betolniuk ebbe a tevékenységbe, mert Kochék és Soros magasra emelte a lécet. Végül a harmadik: számítsanak rá, hogy politikai célponttá válnak. Lesznek olyan politikusok, akik ellenséget csinálnak belőlük. Végül is ez az ára céljaik elérésének: az az eszme, amely nem vált ki ellenállást, nem változtathatja meg a világot.

Békés háború

Az eszmék háborúja az ókori görögök találmánya - idézi az FT szerkesztője Karl Popper filozófust, Soros György egyik mentorát. A nagy tekintélyű tudós szerint ez az emberiség egyik legfontosabb találmánya. Végső soron a civilizáció egyik alapja, hogy az emberek eszméik nevében, azok érvényesülésért csatáznak egymással ahelyett, hogy a kardokkal és puskákkal a kezükben esnének egymásnak.

A nyitókép forrása: AFP