Az 1980-as évekhez képest, amikor az Egyesült Államok dominanciáját semmi sem kérdőjelezte meg, mostanra nagyot változott a világ – mondta George Soros, vagyis Soros György a Hoover Intézet által rendezett eseményen.

Soros 2022-t azért tartja fontos évnek, mert a kínai téli olimpia előtérbe helyezi Hszi Csin-ping idén esedékes újraválasztását a Kínai Kommunista Párt élén, és Európában, így Magyarországon is lehetőségük lesz véleményt formálni a szavazóknak, elzavarni egy, Soros által autoriternek minősített uralmat.

Kapcsolódó

Soros megfogalmazásában a nyílt társadalomban az állam feladata az egyén védelme, míg a zárt társadalmakban, az egyes személyek funkciója kiszolgálni az egypárti államot.

Soros szerint az, hogy Hszi Csin-ping harmadik pártelnöki újraválasztását megelőzően új, hiperszonikus rakétákat mutatott be a világnak, nem hoz alapvető változást. Erre az USA nem reagált, nem is kell, lévén az újabb szuperfegyver alapjaiban nem változtat azon, hogy a két ország eleve meglévő haderejével is kölcsönösen el tudja pusztítani a másikat.

Rosszra fordult a technológia

Az üzletember értékelése alapján a mostanra beállt hatalmi átalakulásban kiemelt szerepe van a technológiának. A mesterséges intelligencia fejlődése és a közösségi média olyan üzleti csoportosulásokat hozott létre, amikkel senki nem versenyezhet, legfeljebb a nagyok egymással. Ezek a cégek uralják a globális gazdaságot.

Ilyenek a Facebook, a Google, a Apple, az Amazon, és kínai megfelelőik, noha utóbbiakat nyugaton kevésbé ismerik.

Soros meglátása szerint a legfőbb eltérés az USA és Kína között, hogy utóbbi a helyi technológia óriásokat az állam működésének alapvető részévé tette, míg az Egyesült Államok az egyén jogai védelmében nem ment el eddig.

Elméletileg a mesterséges intelligencia etikailag semleges, egy eszköz, ami a felhasználó szándékainak megfelelően szolgálhat jót vagy rosszat. A gyakorlatban viszont kifejezetten az irányítást szolgálja, elnyomó rezsimek számára jelent sokkal hatékonyabb eszközt.

Növekvő bajok Kínában

Soros meglátás szerint Hszi Csin-ping Lenint követve szilárd irányítást szerzett az ország hadereje felett, és ezzel is biztosítja magának, hogy még legalább egy ciklust letölthessen a Kínai Kommunista Párt vezetőjeként, vagy esetleg élete végéig ott maradhasson a poszton.

Mindezt úgy, hogy sok ellensége is van.

Támadják azok, akik nagyobb teret engednének a magánvállalkozásoknak. Kína aktuális válsága az ingatlanpiacból indul. Fenntarthatatlan a mostani növekedés, lévén az emberek, akik lakást vennének, előre kell fizessenek a még meg sem épült ingatlanaikért. Ezt csak hitelből tehetik.

Az év második negyedévében derülhet ki, hogy Hszi Csin-ping sikerrel járt-e, jelenleg nem tekinti Soros kedvezőnek a kínai vezető kilátásait. Demográfia krízis van az országban, becslések szerint a hivatalos 1,4 milliárdnál akár 130 millióval is kevesebb lehet a tényleges kínai. Mindez kihat a munkaerőpiacra, az ingatlanpiacra, és végül lassítja a gazdasági növekedést is.

Hszi Csin-pingnek gondjai vannak a vakcinákkal is, a kínai oltóanyagok az eredeti vírusra készültek, az azóta előkerült variánsokra viszont nincs helyi orvosi megoldás. Ezt „bűnös titokként” rejtegeti a nép elől a kínai vezető.

Ebben a helyzetben csak a zéró toleranciát, durva lezárásokat jelent ha felmerül a vírus, ami visszaveti a gazdaság működését, és elégedetlenné teszi az érintett közösségeket. Az olimpia alatt nyilvánvalóvá vválhat a titok, akkor ki fog derülni, hogy egyáltalán nincs kellően kezelve az aktuális koronavírus hullám, ahogy az is, hogy nincs kellő védelme a lakosságnak.