A hírnév csak bajt hoz az emberre - figyelmeztette annak idején Soros Györgyöt édesapja. Ez a filozófia segített Soros Tivadarnak abban, hogy megvédje családját a náci deportálástól, ám immáron 87 éves fia nem fogadta meg a tanácsát. Ismert emberré vált előbb mint milliárdos befektető és spekuláns, később mint liberális filantróp - kezdi Budapesten keltezett cikkét a Financial Timesban (FT) Andrew Byrne.

Az elmúlt egy évben Soros, az általa alapított Nyílt Társadalom Alapítvány, illetve annak liberális törekvései egyre intenzívebb támadások célpontjává váltak. A velük szemben megfogalmazott vádak között szerepelt egyebek mellett, hogy pszichológiai hadjárattal megbuktatták a macedón kormányt, illetve hogy muszlim bevándorlók millióinak útját egyengetik Európa felé.

Magyarország, Románia

Nagyot változott a világ Kelet-Közép-Európában: a rendszerváltás idején a Soros-alapítvány a bizakodást testesítette meg abban, hogy a nyugati típusú demokrácia gyökeret verhet a volt szovjet blokk országaiban is. Ezzel szemben az elmúlt hónapokban Magyarországon államilag finanszírozott, több millió eurós negatív kampány folyt ellene, Romániában pedig a kormánypárt vezetője őt látta a korrupcióellenes demonstrációk mögött.

Mint az FT-nek adott nyilatkozatából kiderül Sorosnak deja vu érzése támadt ennek kapcsán. Eszerint a világon ismét a nacionalizmus a domináns ideológia, az EU intézményei kerültek az összeomlás szélére és Oroszország az újjáéledő hatalom, amely a nacionalizmusra alapozza politikáját.

Burkolt támadás

A zsidó származású üzletember kényelmes ellenség olyan vezetőknek, mint például Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke - idézi az FT cikkírója Anne Applebaum történészt. Nem akarnak nyíltan Amerika- vagy EU-ellenesek lenni, ezért megtalálták mumusnak Soros Györgyöt mint aki megtestesíti a nyugati társadalomban azt, amit nem kedvelnek. Ez ügyes taktika, mivel elkerülhetik vele az USA és az EU válaszát. Egy egyszerűbb, régről ismert üzenetet melegítenek fel.

A Nyílt Társadalom Alapítványon belül vita folyik arról, hogy ha válaszolnak az alapítójuk és ellenük indult kampányokra, azzal csak olajat öntenek-e a tűzre vagy ez a helyes magatartás. Sokan vannak az előbbi állásponton, ám Soros kitart amellett, hogy vissza kell vágni. Eredetileg azt tervezte, hogy halála előtt leépíti az alapítványának juttatott támogatást, ám az őt ért támadások miatt megkettőzte erőfeszítéseit.

Novemberben megerősítette, hogy további 18 milliárd dollárt (a paksi bővítésre adott hitel nagyjából másfélszeresét), személyes vagyonának nagyját az alapítványnak adja. Ezzel a világtörténelem eddigi legnagyobb jótékonysági szervezetét hozta létre - teljes támogatása eléri a 32 milliárd dollárt.

Köszöni szépen

Azt hiszem elmondhatjuk, hogy nagy szerencsém van az ellenségeimmel - mondta a lapnak Soros a támadásokra utalva. A rohamok felpiszkálták benne a harci kedvet, így megtesz minden tőle telhetőt azért, hogy visszavágjon, és kiálljon amellett, amit helyesnek lát.

Az FT megállapítja, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány új típusú nemzetközi szereplő, miután a Vörös Kereszthez hasonló erőforrásokkal rendelkezve száll harcba a liberális világnézet terjesztése mellett. Az elmúlt 35 évben 14 milliárd dollárt kötött el főként oktatási és egészségügyi programokra.

A 140 országban aktív szervezet kifejezetten jótékonysági és emberjogi projektjei mellett támogat olyan csoportokat is, amelyek kihívást intéznek országaik kormányai ellen - más donorok tartózkodnak ettől. Soros emellett személyes vagyonából támogatja az amerikai Demokrata Pártot. Ezért támadják azzal, hogy segített megdönteni a kormányokat Grúziában, Ukrajnában és Macedóniában. Ő maga, bár elismeri, hogy időnként hibázik, tagadja ezeket a vádakat.

Nem kéne

Bár közel húsz, részben autonóm testület dönt az alapítvány pénzének elosztásáról, amely ráadásul nyíltan történik, Soros bírálói szerint személyesen ő áll minden lépés mögött, ami egyfajta liberális szuperhatalommá teszi. Az amerikai alt-right Breitbart News Halálcsillagnak minősítette megjelenését a nemzetközi politikában.

Az FT cikke idézi Kovács Zoltán magyar kormányszóvivőt, aki szerint a Nyílt Társdalom Alapítvány körüli vita gyökere két egymással ütköző demokráciafelfogásból fakad. Miközben Soros azt gondolja, hogy a civil társadalomnak ellenőriznie kell a végrehajtó hatalmat, a választott politikusok úgy vélik, ők kaptak felhatalmazást választóktól a legitim politikacsinálásra.

Amíg bírja

Ahelyett, hogy visszavonulna, Soros azt mondja: további öt évig megtartja elnöki posztját alapítványa globális vezetőségében. Talán tovább is, ha egészsége engedi. A szervezet azonban biztosan túl fogja élni őt, és hogy mit várhatunk tőle, arra utal az élén történt vezetőváltás.

Patrick Gaspard, az alapítvány új ügyvezetője Barack Obama volt amerikai elnök Fehér Házában dolgozott politikai igazgatóként, így jóval határozottabb politikai háttérrel rendelkezik, mint elődje, Christopher Stone, aki harvardi katedráját cserélte fel a vezetői munkával.

Gaspard terveinek listája arra utal, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány nem fog visszariadni a politikailag kényes programoktól. Foglalkozni fognak a korrupcióval, a tömeges migráció okozta kihívással, azzal, hogyan élhetnek vissza az új technológiák nyújtotta lehetőségekkel az autokrata vezetők, illetve azon lesznek, hogy Clevelandtől Kinshasáig (a Kongói Köztársaság fővárosa) mindenki élhessen szavazati jogával.

A nyitókép forrása: Bryan Bedder/AFP