Oroszország és Ukrajna viszonyának egyfajta jelképe lehetne az, ahogy az egyforma fehér orosz kamionok a múlt hét végén behajtottak ukrán területre. Engedélyt nem kaptak erre - Moszkva azzal érvelt, hogy nem várhat a platójukon lévő humanitárius szállítmány továbbítása a katonai összecsapások miatt szenvedő ukrajnai lakosoknak, miközben a kijevi kormány szerint a szomszédos ország inváziót követett el Ukrajna ellen - kezdi a keddi orosz-ukrán csúcstalálkozó előtti helyzetelemzését a Bloomberg.

Invázióról nem beszélhetünk ugyan, a nemzeti szuverenitás semmibevételéről annál inkább. A kamionok jó része félig üres, és nem a Nemzetközi Vöröskereszt ellenőrzése alatt hajtottak át az orosz-ukrán határon. A NATO legfrissebb jelentése szerint az oroszok ágyúkat telepítenek a határ mentén, így az ukrán hadsereg okosan teszi, ha jól meggondolja, hogyan reagál az Oroszországból önkényesen bemasírozó kamionkonvojokra. Igen nagy a veszélye, hogy a két ország konfliktusa elmélyül.

Újabb segélyszállítmányt küldenének az oroszok

Kelet-Ukrajnának szánt újabb humanitárius segélyszállítmányt készít elő Oroszország - jelentette be hétfői moszkvai sajtótájékoztatóján Szergej Lavrov. Az orosz külügyminiszter azt mondta, Moszkva diplomáciai jegyzékben értesítette erről a szándékáról Kijevet, részletesen felsorolva, mit kívánnak segélyként szállítani. Moszkva még ezen a héten el akarja juttatni a segélyszállítmányt Ukrajnába. Lavrov azt mondta: remélik, hogy az első konvoj engedélyeztetésekor felmerült "minden félreértést" figyelembe véve nem fordul elő többé hasonló "mesterséges késedelem". Az újabb segélyszállítmányt ugyanazon az útvonalon kívánják Kelet-Ukrajnába eljuttatni, mint az előzőt.

Lavrov a moszkvai nemzetközi sajtótájékoztatón azt is kijelentette, hogy Oroszország kész bármilyen formában egyeztetni az ukrajnai helyzetről. Azt mondta, hogy az úgynevezett normandiai négyek - Franciaország, Németország, Ukrajna és Oroszország - képviselőinek tanácskozásán, illetve az Ukrajna, az Egyesült Államok és az Európai Unió, valamint Oroszország képviselőinek részvételével korábban Genfben tartott megbeszélésekhez hasonló formátumban is készen állnak az ukrán válság rendezését célzó tárgyalásokra. Párizsban egy, az orosz-ukrán megbékélést szolgáló csúcstalálkozót szorgalmaznak. A francia diplomácia ezt abba a politikai folyamatba kívánja illeszteni, amely június 6-án a normandiai partraszállás hetvenedik évfordulójának ünnepségén kezdődött. Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök akkor először találkozott egymással a tavaly novemberben kezdődött ukrajnai válság és a délkelet-ukrajnai fegyveres konfliktus idei kitörését követően.

Lavrov a moszkvai nemzetközi tájékoztatón emlékeztetett arra, hogy Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő és Irina Herascsenko, az orosz államfő válságrendezési különmegbízottja is a genfi formátum mellett tette le a voksot. A svájci nagyvárosban április 17-én az Egyesült Államok, Oroszország, Ukrajna és az EU képviselői aláírták az ukrán válság megoldását célzó megállapodást, amelynek a végrehajtása mind a mai napig késik.

Lavrov a moszkvai nemzetközi sajtótájékoztatón kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy találkozik-e külön is kedden Minszkben Vlagyimir Putyin orosz elnök Petro Porosenko ukrán államfővel. Azt mondta, hogy több kétoldalú találkozót is terveznek a fehérorosz fővárosban az orosz-fehérorosz-kazah vámunió állami vezetőinek fórumán, és ezekről később tájékoztatnak. A tanácskozáson jelen lesz az EU több magas rangú képviselője is. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a minszki orosz-ukrán államfői különtalálkozóval kapcsolatban a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva ugyancsak fenntartotta a bizonytalanságot. Azt mondta: "Nem zárjuk ki, hogy egy ilyen találkozó létrejöhet".

 

Hiábavaló siker

Az ukrán hadsereg sikereket ért el az szeparatista csapatok visszaszorításában, ám minél közelebb kerül a győzelemhez, annál nagyobb a kockázata annak, hogy Putyin - akit részben a saját országában felkorbácsolt nacionalista hangulat is hajtja előre - inváziót indít az oroszbarát csoportok megmentése érdekében. Ha ezt nem is teszi, akkor is marad rengeteg eszköze arra, hogy brutális gazdasági árat fizettessen az ukránokkal győzelmükért.

A kijevi politikusok jól látják, hogy a konvoj beküldésének célja a lázadók megerősítése volt: világossá tette, hogy az ukrán hadsereg nem támadhat rá az orosz teherautókra, akkor sem, ha azokat szeparatista katonák kísérik. Porosenkónak minden bizonnyal le kell tennie arról, hogy rámutasson az oroszok trükkös beavatkozására a lázadók mellett és megpróbálja kierőszakolni a katonai győzelmet az októberben várható parlamenti választások előtt. A fegyveres konfliktus rendezése lőtt kell politikai megállapodásra jutnia Putyinnal.

Megtörni a patthelyzetet

A két vezető kedden Minszkben találkozik, ahol elkezdhetik felolvasztani országaik lefagyott kapcsolatait. Jó alap ehhez Porosenko júniusban meghirdetett béketervének az a része, amely garantálná az orosz nyelv használatát Ukrajnában és decentralizálná a politikai irányítást. Meg kéne állapodniuk egy nemzetközi ellenőrzés alá kerülő tűzszünetről és tisztázniuk kellene az egész konfliktus alapját: Ukrajna jogát arra, hogy úgy alakítsa nemzetközi gazdasági kapcsolatait, ahogy akarja.

Talán nem olyan reménytelen, mint amilyennek látszik, hogy az ország egyszerre erősítse összefonódását az Európai Unióval és az orosz vezetés alatt álló, alakulófélben lévő Eurázsiai Unióval (amelynek tajga még Fehéroroszország és Kazahsztán). Putyin be akarja vonni Kijevet az utóbbiba, azért hívta meg ukrán kollégáját az orosz EU tanácskozására.

Porosenko azonban az európai EU-ból hoz magával politikusokat, köztük az Európai Bizottság energiaügyi biztosát. Adottak lesznek tehát a személyek ahhoz, hogy tárgyaljanak arról, hogyan kereskedhet Oroszország Ukrajnával azt követően, hogy az utóbbi ország részévé válik az Európai Unió szabadkereskedelmi zónájának.

Ki, mit adhat, és miből nem engedhet

Putyin vissza akarja terelni Ukrajnát az orosz befolyási övezetbe - ezért mozdította előre Moszkva a szeparatisták támogatásával szomszédjának politikai-katonai destabilizálását. Ugyanakkor senki sem kényszerítheti Porosenkót, hogy hátat fordítson az EU és Ukrajna között létrejött gazdasági megállapodásoknak, vagy hogy olyan népszavazást tartsanak az országban az alkotmány módosításáról, amely kettészakítaná Ukrajnát.

Másrészt az ukrán elnök garanciát vállalhat rá, hogy országa nem lép be a NATO-ba, azaz gyakorlatilag a finn utat követi a Nyugat és Oroszország között. Ehhez vissza kellene térni az ország szuverenitásáról kötött 1994-es egyezményhez, amit az oroszok a Krím bekebelezésével felrúgtak.

Az orosz államfő nyilván tisztában van azzal, a nyugati gazdasági szankciók miatt milyen hosszú távú gazdasági árat kellene fizetnie Oroszországnak a konfliktus eszkalálódásáért. Arra azonban lehetőséget kell kapnia, hogy ha megkötik a két ország viszonyát újrarendező megállapodást, benne tűzszünettel, akkor fenntartsa Oroszország és az Ukrajnában élő oroszok szoros kapcsolatát. Jelképpel élve: hogy bármikor beküldhesse a fehér kamionokat Donyeck és Luhanszk lakóinak kisegítésére, ha úgy látja, hogy rászorulnak erre.

Megállították az Ukrajnába behatolt orosz katomai járművek nagy részét

Az ukrán fegyveres erők még a határ közelében megállították az Oroszországból hétfőn Ukrajnába behatolt katonai konvoj zömét, a többit "nyomon követik" - közölte a Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője kijevi sajtótájékoztatóján. Andrij Liszenko szerint "orosz katonák donyecki szeparatistáknak adva ki magukat" megkísérelték kiterjeszteni a fegyveres konfliktust Donyeck megye déli részére. A terület az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt van. A szóvivő értesülései alapján tíz harckocsi, két páncélozott szállítójármű és két Ural teherautó hatolt be Ukrajna területére.  A konvoj zömét megállították, a többit jelenleg "nyomon követik".

Közben a dél-donyecki kikötőváros, Mariupol vezetése közölte, hogy a településen egyelőre nyugalom van, ugyanakkor az óvóhelyeket teljes készültségbe helyezték. Megerősítette ugyanakkor, hogy jelenleg orosz területről lövik Novoazovszk városát.

A Dnyipro-1 önkéntes zászlóaljnál a 0629 Donyeck megyei hírportálnak azt mondták, hogy Novoazovszk közelében, a várostól északra fekvő Markino településnél heves harcok folynak. Az önkéntesek elmondása szerint a megye északi részéről szakadárok vonultak a településhez, valamint odaértek az Oroszországból behatolt harckocsik is, a zászlóalj szerint mintegy 30 jármű.  Az RNBO szóvivője tájékoztatott továbbá arról, hogy az elmúlt 24 órában négy katona esett el és 31 sebesült meg a Kijev által terrorellenesnek elnevezett hadművelet övezetében.

Beszámolt arról, hogy az éjjel orosz területről 19-szer lőttek át a határon a Luhanszk megyei határőrökre, valamint arról, hogy orosz területről ismét észleltek berepülő drónokat ukrán területek fölött Luhanszk, illetve a Krím félszigettel szomszédos Herszon megyében. Ezen kívül egy csoport fegyveres behatolt Oroszországból Luhanszk megyébe Amvroszijivka térségében, ahol a határőrök tüzet nyitottak rájuk. Szavai szerint a behatolók komoly veszteségeket szenvedtek, és visszavonultak orosz területre.